Kertészet/Növényvédelem/Biológiai védekezés/Bacillus thuringiensis

Bacillus thuringiensis

A Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú készítmények korántsem lehetnek ismeretlenek a biotermesztők számára, hiszen hazánkban is több évtizede vannak forgalomban. Mindezek ellenére a mai napig a BT készítményeket bizonyos homály lengi körül, sőt sok növényvédelmi szakmérnöki oklevéllel rendelkező „szakember” a Bacillus thuringiensis szavak hallatán még mindig valami „hókuszpókusz”-ra, esetleg egy újabb „szenteltvíz” készítményre asszociál. Érdemes ezért áttekinteni ezt a hatóanyagcsoportot és tisztázni számos félreértést.

Mi a hatóanyaga?

A BT készítményekkel kapcsolatban sokszor merül fel kérdésként, hogy mi is a hatóanyaguk. Vajon élő baktériumokat tartalmaznak, vagy csak a baktériumok által termelt anyagokat?

A Bacillus thuringiensis baktériumot Berliner írta le 1911-ben a lisztmoly petéiből. A baktériumra jellemző, hogy a spóraképzése során jellegzetes nyolclapú toxinkristályt hoz létre, ami bizonyos rovarokra mérgezően hat. A Bacillus thuringiensisnek több törzse létezik, és a különböző törzsek által termelt toxinkristályok más-más rovarcsoportra hatnak. A baktériumok ezen tulajdonságát felhasználva már az ötvenes évektől rendkívül szelektív és hatékony rovarölő szereket fejlesztenek BT hatóanyaggal. Mára a legnagyobb gyártók (Valent Biosciences Corp., Certis USA Corp.) az USA-ban fermentálják a baktériumokat és forgalmazzák világszerte a BT permetszereket. Ezek a korszerű készítmények (pl. Dipel, Novodor) nem élő baktériumokat, hanem a baktériumok által előállított spórákat és méregkristályokat tartalmaznak.

Így a készítmények stabilak, hiszen nem az érzékeny élő Bacillusokat tartalmazzák, hanem megfelelő vivőanyagban stabilizált spórákat és toxinokat. Ezért e biológiai rovarölő szerek eltarthatósága már megegyezik a kémiai növényvédő szerekével, tehát 2-3 év. Egy készítmény nem csupán egyféle, hanem legalább 3 különféle toxint tartalmaz (a Dipel pl. a cry1Aa, cry1Ab és cry1Ac toxinokat), hogy az adott rovarcsoporton belüli hatékonyság szélesebb körű legyen és ne csak egy-két faj ellen működjön. A többféle toxin jelenléte a permetszerben a rezisztencia kialakulását is megakadályozza.

Hogyan hatnak?

A BT spórák és toxinkristályok a célrovarra a táplálkozást követően hatnak. A hatóanyag elfogyasztásával a toxinkristályok a rovarlárva bélcsatornájába jutva az ott uralkodó erősen lúgos pH hatására aktiválódnak. Az aktiválódott toxinok beépülnek a bélfalba, majd kihullanak onnan. Így a bélfal perforálódik és megbénul, majd szétesik. A bélcsatornából ilyen módon baktériumok árasztják el a lárva testét, és mivel a rovaroknak nincsen immunrendszerük, ezért a baktériumos fertőzés elpusztítja azokat. Ez a gyakorlatban a következőképpen nyilvánul meg: a hatóanyag elfogyasztását követően 30-120 percen belül a lárva táplálkozása leáll (a bélcsatorna perforációja és bénulása következtében), majd 3-4 nap múlva a lárva elpusztul.

A BT toxinok hatáserőssége a felvett mennyiségtől függ. A fiatal lárvák gyors anyagcseréjük miatt egységnyi testsúlyra a legtöbb toxint veszik fel. Ezért viszonylag kisebb mennyiségű méreganyagtól hamar elpusztulnak. Az idősebb lárváknál már sokkal több méreganyag felvétele szükséges a letális dózis eléréséhez. Ezért a BT készítményeket csak fiatal (L1-L3 állapotú) lárvák ellen célszerű használni. A rejtett életmódú kártevők esetében – mint pl. az almamoly, amely gyorsan berág a gyümölcsbe – a halálos mennyiségű méregkristály felvétele mindig problémásabb, mint a lombfogyasztó lárvák esetében. Ezért endofág lárvák elleni védekezéskor mindig magasabb dózist kell alkalmazni mint szabadon rágó kártevők esetében.

A BT toxin letális hatást csak a rovarok lárváira fejt ki. Ugyanakkor van hatása azokra a kifejlett rovarokra (imágókra) is, amelyek fogyasztanak belőle. Ez a hatás a peteprodukció 80-95%-os csökkentésében nyilvánul meg. Ez különösen a burgonyabogár és az alma bimbólikasztó bogár esetében egy fontos tulajdonság, hiszen, ha az imágókkal „megetetjük” a BT toxint, akkor a később nagyobb kárt okozó lárvák mennyiségét tudjuk nagy mértékben lecsökkenteni.

Milyen a szelektivitásuk és mi ellen hatnak?

A leggyakoribb félreértés a BT készítmények felhasználása kapcsán, hogy milyen kártevők ellen hatékonyak. Ennek tisztázása rendkívül fontos, hiszen helytelen szerválasztásnál a hatás teljesen elmarad.

Hazánkban 3 Bacillus thuringiensis törzs van engedélyezve kártevők elleni védekezésre. 1. Bacillus thuringiensis kurstaki. A BTK törzs toxinjait tartalmazó engedélyezett készítmények Magyarországon a Dipel és a Dipel ES. A BT kurstaki törzs csak a lepkehernyók ellen hatékony toxinokat állít elő. A lepkehernyó fajok közötti érzékenysége is különböző. A legnagyobb hatékonysággal (90% fölött) a lombfogyasztó szövőlepke hernyók (pl. gyapjaslepke, amerikai fehér medvelepke, gyűrűsszövő, aranyfarú szövő), valamint araszolólepke hernyók (pl. kis- és nagy téliaraszoló, ékköves faaraszoló) ellen működik. Igen hatékony (80-90%) még a szabadon élő fehérlepke hernyók (káposztalepke, répalepke), a szőlőmolyok (tarka szőlőmoly, nyerges szőlőmoly, szőlőilonca) és a pókhálós moly ellen is. Érzékenyek rá a különböző gyümölcsmoly lárvák (pl. almamoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, barackmoly), valamint a sodró- (pl. almailonca) és aknázómolyok is. Rejtett életmódjuk miatt azonban rövid ideig van lehetőség a megfelelő mennyiségű méreganyag elfogyasztására, így magasabb dózisban is a hatékonysági eredmények eléggé szórnak (50-80%).

Szintén magasabb dózisban jó hatékonyság érhető el a gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly L1-L2 lárvák ellen is (60-80%). Káposzta-bagolylepke elleni védekezésre a készítmény kevéssé alkalmazható, mind a kártevő rejtett életmódja, mind a faj csekély érzékenysége miatt.

2. Bacillus thuringiensis tenebrionis. A BTT törzs toxinjait a Novodor FC készítmény tartalmazza. A BT tenebrionis toxinok csak a levélbogarak, illetve az ormányosbogarak családjába tartozó bogárfajok lárváira hatnak. Így a BTT toxinja a burgonyabogár, a nagy nyárlevelész, a spárgabogár, a vetésfehérítő bogár, a szőlő levélsodró, az alma bimbólikasztó bogár, a repce ormányosok fiatal lárváira mérgező, az imágóknál pedig terméketlenséget okoz.

3. Bacillus thuringiensis israelensis. A BTI törzsre alapozott készítményeket (pl. Vectobac, Teknar, Corabac) nem a növényvédelemben, hanem a közegészségügyi kártevő mentesítésben a szúnyoglárvák elleni biológiai védekezésre használják. Hatásspektrumuk a kétszárnyúak (Diptera: legyek-szúnyogok) lárváira terjed ki.

Hogyan védekezhetünk hatékonyan?

Mivel a BT készítmények fiatal lárvák ellen hatékonyak, ezért a jó hatékonyság eléréséhez elengedhetetlen fontosságú a pontos időzítés. Így a kezeléseket mindig rajzásmegfigyelés alapján kell elvégezni. A kártevő lepkék rajzása feromoncsapdákkal figyelhető meg. A csapdákat a vegetációs időszakban 2-3 naponta ellenőrizni kell és a megfogott lepkék mennyiségét fel kell jegyezni. Az első erősebb fogás után várható a peterakás növekedése, majd az embrionális fejlődés lezajlása (ennek időtartama fajtól és hőmérséklettől függ) után a lárvakelés. Az az optimális, ha a tömeges lárvakelés legelején permetezzük ki a BT készítményeket, így a kis lárvák gyorsan felveszik a letális dózist és hamar elpusztulnak. Bogarak elleni védekezés során a rendszeres vizuális megfigyelés szükséges a lárvakelés meghatározásához.

A BT készítmények hatékonyságát befolyásolja a növények permetszer-fedettsége is. Csak tökéletes fedettség mellett várható jó hatékonyság, ezért minél finomabb porlasztású permetezőfúvókát kell használni. Fontos, hogy a levelek fonákján is biztosítva legyen a megfelelő fedettség. A permetlé mennyiség is befolyásolja a hatékonyságot. Az engedélyezett BT készítmények előírt dózisai 300-600 l/ha vízmennyiségre vannak megadva. Ha a jó fedettség eléréséhez ennél több víz kell, akkor a permetszer dózisát is arányosan növelni kell!

Figyelni kell még a permetezés idejének kiválasztására. Mivel a baktériumspórákat és toxinkristályokat az UV sugárzás károsítja, ezért inkább az esti, hajnali órákban kell a kezeléseket elvégezni. A permetezést követő 6 órában lehulló csapadék a permetszert még lemossa. A BT készítmények hatástartama 7-10 nap, tehát elhúzódó kártevő rajzás esetén 8-10 naponta célszerű ismételni a kezeléseket.

Ha mindezekre odafigyelünk, a BT készítményekkel számos veszélyes kártevő támadását eredményesen háríthatjuk el ökológiai gazdálkodásban is a környezet szennyezése, a hasznos élő szervezetek pusztítása és veszélyes szermaradványok nélkül.

Forrás: László Gyula agrármérnök

Biocont Magyarország Kft.