Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Tarkalepkék/Nagy ökörszemlepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Állatok

Nagy ökörszemlepke


Nagy ökörszemlepke
A hím
|
és a nőstény
Nagy ökörszemlepke
(Maniola jurtina, Syn: -)
Más neve(i): -


Az nagy ökörszemlepke a rovarok osztályának, lepkefélék rendjébe, ezen belül a tarkalepkefélék családjához tartozó faj.
A nagy ökörszemlepke Európában mindenütt gyakori, elterjedési területe déli irányban Észak-Afrikáig, északi irányban Skandinávia déli részéig, keleti irányban az Urál-hegységig, illetve Iránig nyúlik.
A szárnyfesztávolság a nősténynél eléri az 50 millimétert, a hímnél körülbelül 44 milliméter. Két pár szárnya van. Amikor összezárja a szárnyát, csak a jóval szerényebb színezetű szárnyfonák látható, ami a növényszárak között jól álcázza a lepkét.
A nőstény sokkal színesebb, mint a hím. Elülső szárnypárján narancssárgás mezőben egy-egy nagy szemfolt ékeskedik. Három pár lába van, ebből egy pár csökevényes. A hernyó szájszerve rágó, az imágóé pödörnyelv.
A nagy ökörszemlepke nyáron repül, egyaránt napsütéses és borús időben is. A lepke folyékony szervesanyagokkal táplálkozik. A hernyó tápláléka különféle fűfélék. Gyakran atkák élősködnek a rovarokon.
A szaporodási időszak tavasszal és nyáron van. A hernyóállapot 8-9 hónap]]ig, a bábállapot 1 hónapig tart. A báb a talaj közelében függeszkedik a tápnövényen. Elterjedésének melegebb éghajlatú részein, évente két generáció is megjelenhet.


Magyar Wikipédia: Nagy ökörszemlepke
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy ökörszemlepke témájú médiaállományokat.

Forrás: Magyar Wikipédia:

Nagy ökörszemlepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)