Kertészet/Lepkefélék/Magyar fehérlepke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3346 bájt

Kertészet

Magyar fehérlepke


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|Magyar fehérlepke]] NW17720 Pieris manni (14018092727).jpg Karstweißling Naturschutzgebiet Am Hornpottweg Foto Nuran Atis.jpg Artogeia mannii M 1.jpg Pieris mannii on a white flower.jpg

Magyar fehérlepke
(Pieris mannii, Syn: -)
Más neve(i): -


Védett rovar! - Eszmei értéke:50 000,- Ft. (2016.)


A magyar fehérlepke a fehérlepkefélék családjába tartozó, Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt lepkefaj.
A magyar fehérlepke szárnyfesztávolsága 3,9-4,6 cm. A hím szárnyai krétafehérek, az elülső csúcsán nagy, fekete folttal, amely a külső szegély mentén legalább a cu1 ér végéig terjed. Alatta halványabb, négyzetes fekete folt látható. A hátulsó szárny felső szegélyén is található egy háromszögletű, sötét folt az rr ér végződésénél. Az elülső szárny fonákja fehér, a hátulsóé szalmasárga (élénkebb, tisztább mint a sziklai fehérlepke esetében) szalmasárga, a fekete pettyek pedig ugyanolyan erősek, mint a szárny felszínén.

A nőstény homályosabb krétafehér, minden sárga árnyalat nélkül. Rajzolata hasonló, de terjedelmesebb, mélyen lenyúlik a külső szegély mentén, két-két fekete pettye van az elülső szárnyon, a rajzolatok pedig kormosfeketék. A szárnyak töve szürkén behintett, a belső szegélyen sötét, elmosódott csík nyúlik az alsó pettyig. Hátulsó szárnya olyan, mint a hímé, de a sötétebb behintés sűrűbb. Fonákja is hasonló a híméhez.

A nemzedékek között vannak kisebb eltérések és egyes példányokon hiányoznak az elülső szárnyak pettyei.
Petéje zöldesfehér, majd sárga, orsó alakú, hosszában bordázott.
Hernyója fakó szürkésszöld, hátán vékony sárga vonallal, oldalán pedig keskeny sárgás szalaggal. A fiatal hernyó feje fekete.
Dél-Európában és Kis-Ázsiában honos egészen Iránig; újabban Dél-Németországban is terjed. Magyarországon régebben a Bükkben, a Tornai-karszton és az Upponyi-szorosban voltak állományai, de mára valószínűleg kipusztult az országból.
Meleg, száraz sziklás lejtők, cserjések, bozótosok lepkéje. Élőhelyének beerdősülése, szőlővel betelepítése veszélyezteti.
Évente éghajlattól függően 1-4 nemzedéke repül (Magyarországon kettő, május-júniusban és július-szeptemberben). A nőstény a tápnövény leveleire rakja le egyesével petéit. Hernyója keresztesvirágúak (szárölelő pajzstok, réti kakukktorma, közönséges dercevirág, vadrepce, tatárvirág-fajok) leveleivel táplálkozik. Hernyója ágakhoz, kövekhez kapcsolódva ősszel bebábozódik és így telel át.
Hasonlít hozzá repcelepke a káposztalepke, a répalepke, a sziklai fehérlepke is.
Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia Magyar fehérlepke

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar fehérlepke témájú médiaállományokat.