Kertészet/Lepkefélék/Almalevél törpemoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2353 bájt

Almalevél törpemoly


Stigmella malella-Niederösterreich, Korneuburg, Bisamberg-E-MK-15203a.jpg
Almalevél törpemoly
Latin neve - (Stigmella malella)

A valódi lepkék alrendjébe tartozó paránypillefélék családjának egyik, hazánkban közönségesnek számító faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]

Egész Európában megtalálható; hazánkban is általánosan elterjedt. Az alma- és körtefákon élő aknázómolyok egyike, de a birsen is gyakran található. A fajt az aknák alapján sokkal könnyebb meghatározni, mint a lepkék szemügyre vételével. Régebben ritka fajnak tartották, de az utóbbi évtizedekben Európa almatermesztő vidékein (így nálunk is) jelentős kártevővé vált. :Franciaországban a múlt század '50-es években szaporodott fel, majd visszaszorult. Olaszország egyes részein szintén a század közepétől okoz gondokat az almásokban. Bulgáriában a

'70-es évek óta a négy legkárosabb aknázómoly faj közé számítják, és Európa több más országában is felszaporodott. Hazánkban a kötött talajú gyümölcsösök kártevője.

Megjelenése[szerkesztés]

Az imágó első szárnya barna, ibolyás bevonattal, és rajta széles, fehéres sáv fut keresztül. Szárnyának fesztávolsága 4–5 mm; a szárnyrojt fehéres-szürke.

Életmódja[szerkesztés]

Egy-egy évben az időjárástól és a tápanyagbőségtől függő számú nemzedéke fejlődik ki – hazánkban 3-4 (ha hideg tavasz és hűvös nyár, akkor csak három, ha meleg a nyár és hosszú az ősz, akkor négy). Báb állapotban, a talaj felső rétegében telel. Az első generáció zömmel áprilisban rajzik, de a rajzás sokáig elhúzódik. A rövid életű imágók nem táplálkoznak. A nőstény egyesével rakja petéit a levelek fonákjára. A kis lárvák kígyó alakú aknát rágnak a levelekbe. Miután kifejlődtek, leereszkednek a talajra, és ott bábozódnak be. Az egyes nemzedékek lepkéinek rajzása összefolyik.


Forrás:

Magyar Wikipédia:, Almalevél törpemoly, 2011. március 1., 06:39 (CET)