Kertészet/Lepkefélék/Aknázó molyok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2083 bájt

Aknázó molyok


[[Fájl:|bélyeg|jobbra|200px|]]


Aknázó molyok
(', Syn:-)


A levélaknázómolyok lárvái a levél szöveteiben "üreget" alakítanak ki úgy, hogy a levél külső bőrszövetei megmaradnak. Ennek leggyakoribb megjelenési formái: a "kígyóakna", melyre a keskeny , hosszú, kanyargós járatok jellemzőek;a "foltakna", melynél az akna hossza és szélessége között nincs jelentős különbség. Több fajnál az aknák az előbb leírt típusokból vegyesen állnak össze. Általában az aknák hossza, szélessége, levélen belüli elhelyezkedése jellemző az adott fajra.

  • ezüstszárnyú aknázó moly
  • keskenyszárnyú aknázó moly
  • levélaknázómoly
  • törpe aknázó moly
  • vadgesztenyelevél-aknázómoly
  • zsákmolyok...


A különböző családba tartozó fajok életmódja nem azonos, de jellemzően báb alakban telelnek, az évi nemzedék szám 2-4 közötti. Legtöbb fajnál egy lárva kifejlődése egyetlen levélhez kötött. A nőstények tojásaikat a levélre helyezik el. A kikelő kis lárvák befúrják magukat a levélbe és elkészítik jellegzetes aknáikat. A bábozódás fajtól függően történhet az aknán belül vagy azon kívül.

Előfordulás A legtöbb faj egy vagy csak néhány tápnövényen károsít. Magyarországon a termesztett növényeink közül elsősorban a gyümölcsültetvényekben - almásokban - okoznak kárt az aknázómolyok hernyói. A parkokat, közterületeket díszítő fáink közül a vadgesztenyét a vadgesztenyelevél-aknázómoly veszélyezteti.

Védekezés A legalapvetőbb a lehullott, fertőzött lomb megsemmisítése. A kultúrnövényt veszélyeztető tömeges megjelenéskor szükségessé válik a kémiai védekezés. Egyes fajoknál szexferomoncsapdás rajzás megfigyelésre alapozhatjuk a védekezés időpontját.

Egyéni beállítások Kultúra kiválasztása Kultúra Hely kiválasztása Diófélék Fák és cserjék Fűszernövények Gyümölcsfélék Beállít