Kertészet/Légyalkatúak/Valódilégy-alakúak

A lap mérete: 5801 bájt

Kertészet

Valódilégy-alakúak

---

Valódilégy-alakúak

Valódilégy-alakúak

(Muscomorpha, Syn: -)

Más neve(i): -

A valódilégy-alakúak a kétszárnyúak rendjének, azon belül a légyalkatúak alrendjének egyik alrendága. A legyek legnagyobb fajszámú és legváltozatosabb csoportja. A leginkább közismert kétszárnyúak tartoznak ide, mint pl. a házilégy (Musca domestica), a muslicák, a különféle hús- és döglegyek.

A valódilégy-alakúak alrendága korábbi rendszerekben nem szerepelt – legalábbis ilyen név alatt nem. A légyalkatúak alrendjében korábban két fő fejlődési irányvonalat – osztagot – különítettek el, és ezeket monofiletikusnak is tekintettek. Az első osztagba az ősi, viszonylag nagyobb testű, zömökebb legyeket sorolták: ezek volt az egyenes bábrésű legyek (Orthorrapha; ide tartoztak pl. a katonalegyek, a rablólegyek, a pöszörlegyek és a bögölyök); a másik osztagba fiatalabbnak vélt, viszonylag kisebb testű legyek tartoztak: ezek volt a kerek- vagy kupacsos bábrésű legyek (Cyclorrapha), a ma a Muscomorpha alrendágban szereplő családokkal.

A felosztás alapja – amint ezt az osztagok nevei is mutatják – a bábbőr felnyílásának módja volt: az egyenes bábrésűek bábja egyenes vonalban vagy T alakban reped fel, a kerek bábrésűek bábjának csúcsa pedig egy kis kör alakú kupacsként válik le, és ezen a nyíláson bújnak ki a fiatal imágók.

Az újabb, kladisztikus és molekuláris biológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a Cyclorrapha csoport valószínűleg tényleg monofiletikus, vagyis a bábbőr kupacsos felnyílása valóban bizonyítja a közös származást, hisz ez más légycsoportokra nem jellemző. Az egyenes bábrésű legyeket viszont több csoportra bontották szét, hisz a bábbőr egyenes vagy T-vonalú felrepedése pleziomorfia, vagyis több csoportra is jellemző, ősi sajátosság, ami nem jelent közeli rokonságot. A parafiletikusnak bizonyult Orthorrapha csoportot öt alrendágra bomlott szét. Ezek:

• /Rablólégyalakúak (Asilomorpha),
• /Katonalégy-alakúak (Stratiomymorpha),
• /Bögölyalakúak (Tabanomorpha),
• Vermileonomorpha,
• Falégyalakúak – (Xylophanomorpha).

Ennek alapján a Muscomorpha és a Cylorrapha taxonómiailag egyenrangú fogalommá vált; a név változtatását a többi rendszertani egység elrendezésének változása indokolta.

Közös sajátosságaik

A valódilégy-alakúak lábfején mindig két tapadókorongot találunk. Csápjuk három ízből épül fel, és a végén hosszú serte (arista) nő. Az imágók fején ív alakú barázda, ún. ívvarrat található, amelyet a csápok töve felé hold alakú duzzanat, az úgynevezett homlokpárna (lunula) határol. Az ívvarrat eredetileg – vagyis a lárvakorban – rés (homlokrés) volt, amin át a fejből hártyás hólyag nyomult ki. Ennek nyomására a bábbőr kör alakban reped fel a csúcson. Miután az imágó kibújt, a homlokhólyag visszahúzódik, a rés bezárul.

Osztályzásuk

A valódilégy-alakúakat két fő csoportja: a homlokrés nélküli (Aschiza) és a homlokréses legyek (Schizophora).

• Homlokrés nélküli legyek (Aschiza)

Homlokpárnájuk rövid, olykor jelentéktelen. Az ívvarrat alig látható. Homlokhólyagjuk igen kezdetleges, így a bábbőr felrepedési vonala többféle lehet. Három öregcsaládjuk:

• • • Púposlegyek (Phoroidea);
    • Talpaslegyek (Platypezoidea);
    • Zengőlegyek (Syrphoidea).
• Homlokréses legyek (Schizophora)

Az ívvarrat megvan, homlokpárnájuk jól fejlett. A bábbőrt a homlokhólyag nyomása kör alakban repeszti fel. Ide tartozik a légyalkatúak legtöbb faja – több, mint a többi csoportba együtt. A csoportot két alcsoportra osztjuk 11, illetve 3 öregcsaláddal.

• • Torpikkely nélküliek (Acalyptratae)

Szipókájuk kitines ízületi tok (theca) nélkül csatlakozik a belső szájnyíláshoz. Torpikkelyük (calyptra) nincs. Öregcsaládjaik:

• • • Tetűlegyek (Carnoidea);
    • Fejeslegyek (Conopoidea);
    • Harmatlegyek (Drosophiloidea);
    • Ephydroidea;
    • Heteromyzoidea;
    • Lauxanioidea;
    • Micropezoidea;
    • Nothyboidea;
    • [/Földilegyek|Földilegyek]] (Opomyzoidea);
    • Szarvaslegyek (Sciomyzoidea);
    • Fúrólegyek (Tephritoidea).
  • Torpikkelyesek (Calyptratae)

Szipókájuk kitines ízületi tokkal (theca) ízesül a belső szájnyíláshoz. Torukon, a szárny tövén torpikkelynek (calyptra) nevezett függelék van, amely olykor a billért is eltakarja.

Három öregcsaládjuk:

• • • Kullancslegyek (Hippoboscoidea);
    • Bagócslegyek bagócsok (Oestroidea);
    • Igazi legyek (Muscoidea).

Növények Termesztett gyümölcsök Vadgyümölcsök Déligyümölcsök Gabonák Zöldségfélék Ehető gombák Fűszerek Gyógynövények Fogyasztható növények Dísznövények Ipari növények Festőnövények Védett növények

Tünethatározó Baktériumos betegségek Gombabetegségek Fitoplazmás betegségek Peronoszpórafélék A vírusos betegségekről Vírusos betegségek Nem fertőző betegségek Férgek Csigák Rovarok Lepkék Kétéltűek Emlősök

Növényvédők Adalékok Csávázószerek Gombaölő szerek Gyomirtó szerek Lemosó szerek Rovarölő szerek Talajfertőtlenítő szerek Vadriasztó szerek Egyéb szerek Permetezési napló Permetlé töménysége

Naptár Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Valódilégy-alakúak