Kertészet/Légyalkatúak/Selymes döglégy
Selymes döglégy
- (Lucilia sericata, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A selymes döglégy egy világszerte elterjedt légy, egyike a legismertebb fémeslégy- (Calliphoridae) fajoknak. Összetéveszthető a fémzöld dögléggyel, mindkettőre használják a fémzöld döglégy magyar nevet. A fehérfejű- és vörösszemű döglégy elnevezések is lehetségesek, de nem terjedtek el.
- A kifejlett állat mintegy 10–14 mm hosszú, a házilégynél nagyobb, teste tündöklő metálzöld, olykor kékes vagy arany csillogással. Csápjai, lábai, és testének kitinsörtéi feketék. Szárnyai tisztán áttetszők, barna szárnyerezettel.
- A megtermékenyített nőstény néhány tucatnyi petét rak állatok sebeinek elhalt, élettelen szöveteibe, vagy akár tetemekbe. A kicsiny, sápadt sárgásfehér lárvák (a hőmérséklettől függően) 0,5-3 nap múlva kelnek ki (légynyüvesség). Emésztő enzimeket tartalmazó nyálukat kibocsátva a saját testükön kívül elfolyósítják az elhalt szöveteket, és felszívják, megemésztik azt.
- Különös módon az élő állat sebeiben fejlődve annak élő szöveteit egyáltalán nem károsítják, sőt, a sebfolyadékban hemzsegő baktériumokat megemésztve hozzájárulnak a seb gyógyulásához. A szakszerűen sterilizált lárvák ezért felhasználhatók a nehezen gyógyuló, fekélyes sebek terápiájában. Mintegy 3-10 nap múltán kifejlődve elhagyják a táplálékul szolgáló húst, és bábozódásra alkalmas rejtekhelyet keresnek.
- A bábokból végül kifejlett legyek kelnek ki, melyek gyakran láthatók virágokon is, ahol nektárral táplálkoznak. Mérsékelt és hideg égövön a bábok vagy a kifejlett legyek telelnek át.
Forrás: Magyar Wikipédia: Selymes döglégy
