Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Légyalkatúak/Húslégyfélék

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2935 bájt

Kertészet

Húslégyfélék


Húslégyfélék
Húslégyfélék
(Sarcophagidae, Syn: -)
Más neve(i): -


A húslégyfélék a légyalkatúak alrendjének, a valódilégy-alakúak alrendágának, azon belül a bagócsok öregcsaládjának egyik családja. Egyes korábbi rendszerekben nem tekintették őket különálló családnak, hanem a fémeslégyfélék családjába (Calliphoridae) osztották be.
A húslegyek alapvető habitusa nagyon emlékeztet a fémeslegyekére, de testük soha nem olyan fémesen csillogó, hanem inkább szürkés-feketés. Torukon általában hosszanti sávok találhatók, potrohuk pedig sakktáblaszerűen „kockázott”. A fémeslegyektől egyéb, kevésbé feltűnő jellegzetességek is elkülönítik őket: más az ivarkészülékük felépítése és kifejlődése, illetve a serték elrendeződése a testen.
Sok húslégyfaj elevenszülő, azaz a nyű már az anyaállat testében elhagyja a peteburkot. A peték megtermékenyítése 3 ondótartály ondósejtjeiből történik. A lárvák, hosszúkás, orsó alakúak.
A lárvák életformája ebben a csoportban is igen változatos. A korhadékevőktől kezdve a valódi parazitákig mindenféle átmenet megtalálható. Ismeretesek húsevő, és ebből következően dögökben fejlődő, ürülékben, méhfélék fészkeiben, méhlárvákon, sáskák kokonjaiban (petetok), virágporon élők is.
A húslégyfélék között találjuk az ember néhány veszedelmes ellenségét is: a Wohlfahrtia magnifica nevű faj az szabadban alvó ember szemébe vagy fülébe rakhatják lárváikat. A kikelő, falánk kis nyüvek órák alatt szétroncsolhatják az ember szemét illetve fülét.
A család típusfaja a közismert, gyakran látható kockás húslégy (Sarcophaga carnaria). Ez a faj gyakran látható húsokon és más fehérjetartalmú anyagokon. Lárvái gilisztákban fejlődnek.
Magyarországon is előfordul a szép megjelenésű buckalégy (Mesomelena mesomelaena), mely a húslegyek családján belül a kakukklegyek alcsaládjába (Miltogrammatinae) tartozik. Ezekre a fajokra jellemző, hogy a lárvák darazsak és méhek fészkeiben fejlődnek, ahol először csak a tartalékolt raktáranyagokat falják fel, majd megtámadják a gazdaállat lárváit is, tehát parazita életmódúak.


Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények

Forrás: Magyar Wikipédia: Húslégyfélék

Mihályi Ferenc: Fémeslegyek–húslegyek – Calliphoridae–Sarcophagidae, Magyarország Állatvilága – Fauna Hungariae, XV. kötet: Diptera II., 16. füzet, 135., Akadémiai Kiadó, Bp., 1979

A Wikimédia Commons tartalmaz Húslégyfélék témájú médiaállományokat.