Kertészet/Kártevők/Seregély

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4285 bájt

Seregély


Sturnus vulgaris.jpg
Star Sturnus vulgaris.jpg
Sturnusvulgaris starling spreeuw.jpg

A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Eurázsiában széles körben elterjedt faj.

Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Chatham-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Vanuatu és Tonga terülére betelepítették. Szintén betelepítették az Egyesült Államokba, ahol kiválóan meghonosodott. Onnan terjedt el a következő országokba: Kanada, Mexikó, Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Haiti; Dominikai Köztársaság; Puerto Rico; Bahama-szigetek

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.

Alfajai[szerkesztés]

  • Sturnus vulgaris vulgarisEurópa az Urálig; ez az alapfaj
  • Sturnus vulgaris faroensis- izolált populáció Feröeren; valamivel nagyobb mint az alapfaj
  • Sturnus vulgaris zetlandicus – izolált populációk a Shetland-szigeteken és a Külső-Hebridákon; mérete félúton van az alapfaj és a feröeri alfaj között
  • Sturnus vulgaris poltaratskyi – Nyugat- és Közép-Szibéria; az alapfajjal ellentétben feje és nyaka bíborosan csillog
  • Sturnus vulgaris tauricus – két elkülönült populációja van, az egyik Ukrajna déli részén, a másik pedig a Krím-félszigeten és Törökországban, felsőrésze kékesibolya színben játszik, vállai bronzfényűek
  • Sturnus vulgaris purpurascens – a Fekete-tenger keleti partvidéke, Örményország és Északkelet-Törökország; feje és nyaka rézvörösen fénylik
  • Sturnus vulgaris caucasicusKaukázus északi részétől a Volga torkolatvidékéig, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Délnyugat-Irán;szárnyai bíborfényűek
  • Sturnus vulgaris nobilior – a Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig; feje teteje bíborfényű
  • Sturnus vulgaris porphyronotus – Közép-Ázsia hegyvidékei a Pamírig;zöldesfényű feje van
  • Sturnus vulgaris humii – a Himalája nyugati része; feje kékes színűen csillog
  • Sturnus vulgaris minor – Északnyugat-India; jóval kisebb, mint a többi alfaj
  • Sturnus vulgaris granti
  • Sturnus vulgaris oppenheimi

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 21,5 centiméter, szárnyai fesztávolsága 13 centiméter, tömege 74-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfényű színnel.

Életmódja[szerkesztés]

Főként rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegekben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Főleg kora ősszel, elsősorban a szőlősgazdák szempontjából káros; egy-egy kisebb szőlőültetvény termését már egyetlen népesebb csapat is rövid idő alatt teljesen letarolhatja. Védekezni ellene hagyományos módon, az ültetvények őrzésével, a madarak folyamatos ijesztgetésével lehet (ez azonban állandó odafigyelést kíván, mert a seregély intelligens madár, és hamar kifigyeli, ha az őrző személy nincs a helyén, vagy munkája nem elég hatékony), illetve érés idején a szőlősorok védőhálóval való letakarásával.

Szaporodása[szerkesztés]

Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.

Fészke és tojásai






Forrás:

Magyar Wikipédia:, Seregély, 2011. március 1., 06:30 (CET)