Kertészet/Kártevők/Seregély
Seregély
A seregély (Sturnus vulgaris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Eurázsiában széles körben elterjedt faj.
Dél-Afrika, Argentína, Ausztrália, Új-Zéland, a Chatham-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Vanuatu és Tonga terülére betelepítették. Szintén betelepítették az Egyesült Államokba, ahol kiválóan meghonosodott. Onnan terjedt el a következő országokba: Kanada, Mexikó, Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Haiti; Dominikai Köztársaság; Puerto Rico; Bahama-szigetek
Kárpát-medencei előfordulása
[szerkesztés]Rendszeres fészkelő. Februártól novemberig tartozkódik itt, néha áttelel.
Alfajai
[szerkesztés]- Sturnus vulgaris vulgaris – Európa az Urálig; ez az alapfaj
- Sturnus vulgaris faroensis- izolált populáció Feröeren; valamivel nagyobb mint az alapfaj
- Sturnus vulgaris zetlandicus – izolált populációk a Shetland-szigeteken és a Külső-Hebridákon; mérete félúton van az alapfaj és a feröeri alfaj között
- Sturnus vulgaris poltaratskyi – Nyugat- és Közép-Szibéria; az alapfajjal ellentétben feje és nyaka bíborosan csillog
- Sturnus vulgaris tauricus – két elkülönült populációja van, az egyik Ukrajna déli részén, a másik pedig a Krím-félszigeten és Törökországban, felsőrésze kékesibolya színben játszik, vállai bronzfényűek
- Sturnus vulgaris purpurascens – a Fekete-tenger keleti partvidéke, Örményország és Északkelet-Törökország; feje és nyaka rézvörösen fénylik
- Sturnus vulgaris caucasicus – Kaukázus északi részétől a Volga torkolatvidékéig, a Kaszpi-tenger déli partvidéke és Délnyugat-Irán;szárnyai bíborfényűek
- Sturnus vulgaris nobilior – a Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig; feje teteje bíborfényű
- Sturnus vulgaris porphyronotus – Közép-Ázsia hegyvidékei a Pamírig;zöldesfényű feje van
- Sturnus vulgaris humii – a Himalája nyugati része; feje kékes színűen csillog
- Sturnus vulgaris minor – Északnyugat-India; jóval kisebb, mint a többi alfaj
- Sturnus vulgaris granti
- Sturnus vulgaris oppenheimi
Megjelenése
[szerkesztés]Hossza 21,5 centiméter, szárnyai fesztávolsága 13 centiméter, tömege 74-90 gramm. A fülfedő tollak zöldek, a szeme barna, a csőre aranysárga, a lába vörösesbarna színű. Tavasszal a hím nászruhája fekete, zöldes és bíboros ércfényű színnel.
Életmódja
[szerkesztés]Főként rovarokat és bogyókat eszik. Nagy tömegekben komoly károkat okoz a mezőgazdaságnak. Főleg kora ősszel, elsősorban a szőlősgazdák szempontjából káros; egy-egy kisebb szőlőültetvény termését már egyetlen népesebb csapat is rövid idő alatt teljesen letarolhatja. Védekezni ellene hagyományos módon, az ültetvények őrzésével, a madarak folyamatos ijesztgetésével lehet (ez azonban állandó odafigyelést kíván, mert a seregély intelligens madár, és hamar kifigyeli, ha az őrző személy nincs a helyén, vagy munkája nem elég hatékony), illetve érés idején a szőlősorok védőhálóval való letakarásával.
Szaporodása
[szerkesztés]Mesterséges fészekodvakkal kertekbe is betelepíthető, de inkább elhagyott harkályodúban, vagy löszfalak, esetleg épületek üregeiben fészkel. Fészekalja általában 5-7 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák jellegzetes vérszívója a Carnus hemapterus nevű ektoparazita légy.
 |
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Seregély, 2011. március 1., 06:30 (CET)