Kertészet/Kártevők/Nagy lisztbogár

A lap mérete: 1865 bájt

Nagy lisztbogár

A nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a gyászbogarak (Tenebrionidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A nagy lisztbogár ma már világszerte elterjedt faj. Az ember valamennyi földrészre behurcolta. Rendszeresen előfordul és gyakori egészen a sarkkörökig.

Megjelenése

A nagy lisztbogár 1,5-2 centiméter hosszú. Hosszúkás testű, fényes barna, vagy fekete. Szárnyfedőin finoman pontozott sávok futnak végig, tora egyenletesen, finoman pontozott, szélesebb, mint amilyen hosszú. Csápja rövid, ízei kissé vaskosak. Csápja és lába vörösesbarna.

Életmódja

A nagy lisztbogár a szabad természetben sem ritka, a házakban, valamint az élelmiszerraktárakban, malmokban, pékműhelyekben okozott jelentős károk miatt mégis jóval ismertebb mint raktári kártevő. Elsősorban éjjel mozog, gyakran repül fényforrások felé. A szabadban főleg fakorhadékkal táplálkozik.

Szaporodása

A szabadban élő megtermékenyített nőstények petéiket az avarba, a belső terekben tartózkodók pedig lisztbe és egyéb élelmiszerekbe rakják. A sárgásbarna hosszúkás lárvákat „lisztkukac”-nak nevezik, és rovarevő állatok táplálására használják, ezért tenyésztik is őket. Kutikulája kemény, kitines. Megfelelő hőmérséklet esetén évente több generáció is kifejlődhet.

Forrás:
Magyar Wikipédia:, Nagy lisztbogár, 2011. március 1., 06:29 (CET)