Kertészet/Kártevők/Lepkefélék/Szilvamoly

Szilvamoly

[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|]]

A szilvamoly (Grapholita funebrana = Aspila funebrana) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának egyik, hazánkban is honos faja.

Elterjedése, élőhelye

Ez az eurázsiai faj Európa nagy részén honos, csak az északi területeken nem él. Kelet felé a Japán-tengerig, dél felé Észak-Afrikában is elterjedt. Magyarországon mindenfelé megtalálható.

Megjelenése

A lepke szárnya sötétszürke, halványan mintázott. A szárny fesztávolsága 12–15 mm.

Életmódja

Annyira közeli rokona a keleti gyümölcsmolynak, hogy nem csak rénézésre könnyű összetéveszteni őket, de a két faj „feromonpár”, azaz mindkettejük nőstényeinek szexferomonjai vonzzák a másik faj hímjeit is.

Az imágó és a lárva.

Magyarországon évente három nemzedéke kel ki, és a három rajzás összefolyik. Kifejlett lárvái telelnek át – legtöbbjük a fakéreg repedéseiben. Az első nemzedék rajzása április végén vagy május elején kezdődik. Május végén–június elején a hernyók a még zöld szilvát támadják meg: a kényszerérett szilvák június végén lehullanak. A július elejétől megjelenő erős mézgafolyás a szilvamoly második (első nyári) nemzedékének kártételét jelzi. A károsított szilvák könnyen lehullanak.

A szilvamoly elsődlegesen a szilvát károsítja úgy, hogy hernyói kifejlődnek bármely termesztett szilvafajtában, sőt, a kökényben is. Ritkásan más gyümölcsben is megjelenik. Azokat a szilvákat, amiket a hernyók megsebeztek, könnyen megfertőzi a monília.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Szilvamoly, 2011. március 1., 06:38 (CET)