A nagy hólyagcsiga holarktikus csigafaj, amely Európa és Ázsia állóvizeiben és pocsolyáiban található meg. A legfőbb elterjedési területe Dél- és Közép-Európa.
Háza az előző fajhoz hasonlóan balra csavarodott, de nagyobb, karcsúbb, utolsó kanyarulata nem tágul ki annyira.
Az Alföldön elég gyakori, a Dunántúlon ritka.
A nagy hólyagcsiga tócsák és vizesárkok lakója. Olyan nedves területeken is megél, amelyek gyakran kiszáradnak. A nagy hólyagcsigák a vízfenéken a mélyebb szakaszok felé húzódnak olyan területekre, ahol még a legkeményebb télen sem fordulhat elő olyan vastag jégréteg, amely veszélyezteti áttelelésüket. A puhatestűek anyagcseréje a téli hónapokban annyira lelassul, hogy helyváltoztató mozgást egyáltalán nem végeznek, légzésük pedig a létfunkciók fenntartásához még éppen elegendő szintre csökken.
Tápláléka szerves üledék és alga, illetve állati tetemek. Néha lárvákat is zsákmányol. A nagy hólyagcsiga 3-4 évig él. Annak ellenére, hogy vízben él, nincs kopoltyúja, tüdővel lélegzik. Levegővételre a víz felszínére jön.
Koszos vizet is elviselik. Szeretik a békalencsét. A házát nem tudja bezárni. Legjobban talán homokon érzi jól magát. Petéit tokba zárja, majd a vízinövényekre ragasztja. Levegővételre a víz felszínére jön. Nagyon nagy az alkalmazkodó képességük. A nagy hólyagcsiga időként feljön a felszínre a víz felszínén úszik.
A petéket kis csomókban teszi növényekre és tereptárgyakra. A kikelő kis csigák teljesen kifejlett formában látják meg a napvilágot.
Lásd még: Magyar Wikipédia:Nagy hólyagcsiga
