Kertészet/Csigák/Mocsári pajzscsiga

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2039 bájt

Kertészet

Mocsári pajzscsiga


Acroloxus lacustris.jpg
Mocsári pajzscsiga
Más neve(i): Pajzscsiga
A csigaház 7-8 mm hosszú, 3-4 mm széles és 2 mm magas. A legtöbb csigától eltérően a ház nem csavarodott, hanem lapos, hátra- (és kissé balra) hajló kúp alakú. Felülről nézve lekerekített sarkú négyszögletes formájú. A héj vékony, törékeny, sárgásszürke vagy világosbarna színű. Hasonló faj a folyóvízi sapkacsiga, de pajzscsiga laposabb, felülről nem ellipszis alakú és házának csúcsa nem jobbra, hanem balra hajlik.
A mocsári pajzscsiga egész Európában előfordul Írországtól a Volgáig, Olaszországtól Skandináviáig a 61° északi szélességig. Svájcban 1000 m magasságig található meg. Magyarországon a sík- és dombvidéken elterjedt, de nagyobb tömegben nem fordul elő.
Lassan mozgó vagy állóvizek lakója, ahol a víz tiszta, nagy oxigéntartalmú és növényzettel benőtt. Többnyire a vízinövényeken, vízbemerült fatörzseken, esetleg kagylókon, úszó falevelek alján található ahol az algabevonattal táplálkozik. Általában a kalciumban gazdag vizet preferálja, de elviseli a lágy vizet is, 6-8,9 pH között. A vízszennyezésre érzékeny.
Áttetsző, 1 mm-es petéit 4-12-esével, kapszulába csomagolva rakja le. A peték 20-25 nap múlva kelnek ki. Vízinövényekkel akváriumba is bekerülhet, ahol gyorsan elszaporodik.
Magyarországon nem védett.


A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári pajzscsiga témájú médiaállományokat.

Forrás: Papp László Zootaxonómia. (1996).


Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).
, Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2

Magyar Wikipédia Mocsári pajzscsiga }}