Héja vastag, így a sebesen áramló víz és a görgetett hordalék koptató hatásának is jól ellenáll.
Folyókban, csatornákban, nagyobb tavakban a homokos fenéken mászkál.
Rátapad a hajók aljára, így a vízi utakon oda is eljutott, és ott is megtelepedett, ahol korábban nem élt. Nálunk a Dunából, Rábából, Tiszából, Bodrogból, Galgából ismeretes,de gyakori a Balatonban is.
Szerves iszappal táplálkozik, ezzel részt vesz a vizek biológiai öntisztulásában.
A kavicscsiga a nagyobb folyók, vagy tavak mélyebb részein él. Kedveli a homokos, köves aljzatot, a magas oxigén- és kalciumszintet. A magas víz-hőmérsékletet nehezen viseli el.
Kovamoszatokkal, algákkal, szerves törmelékkel táplálkozik. Helyenként tömegesen (500-1000 példány/m2) fordul elő.
Szaporodási időszaka márciustól júniusig tart, petéit fajtársai házára rakja le. Élettartama 13-17 hónap.
