Címerhatározó/Kassa címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Címerhatározó(Kassa címere szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kassa címerével foglalkozik.


Kassa címere Abaúj-Torna megyeháza 1779.jpg

A város története folyamán több címeradományban is részesült.

A preheraldikus korszakban használt jelképek[szerkesztés]

Liliom[szerkesztés]

Kassa liliomos pecsétjének említése (1292)
Szt. Imre herceg, kezében liliomággal
Angyalok által tartott liliomos címerpajzs a kassai Szt. Erzsébet dóm északi kapuja fölött
Szt. Imre eltávolított szobra a kassai dóm északi portáljáról
Szt. Erzsébet Kassa pecsétjén
KASSA VÁROS PECSÉTJE.jpg
Kassa liliomjainak lehetséges változatai
Kassa nagypecsétje Szt. Erzsébet ábrázolásával
Nagyítás a nagypecsétről a városfal tornyával
Kassa 1369-es címereslevele (csak a címerleírást tartalmazza)
Kassa kiscímere a 15. század elejéről, melyet 1453-ig használtak
Kassa 1423-as címere
Kassa 1423-as címereslevele
Kassa 1423-as címere, Zsigmond király, Pozsony, 1432. január 31. A címerfestőjeként Zbigniew Oleśnicki (1389-1455), krakkói püspök (1423-1455), lengyel bíboros (1449-1455) címerfestőjét feltételezik, aki a címereslevél elkészítése után költözött Krakkóba.
Kassa 1453-as címere (a mező ezüstje megfeketedett)
Kassa 1453-as címereslevele

A város pecsétjére vonatkozó legrégibb forrás a Kassa város jogainak és kiváltságainak jegyzéke (Elenchus jurium et privilegiorum Civitatis Cassoviesis, a 16. század első évtizete) című összeírás, ahol a tárgyak csoportjában az F betű alatt felsorolt pecsétek és jelvények között a 19. fóliánson olvashatunk a város liliomot ábrázoló pecsétjéről: Primus Sigillum visum in Litteris Cassoviensibus erat In ramo Lilium unum, villa ad-huc existens. Anno 1292. (Az első pecsét, mely a kassai iratokon volt látható: egy liliomág, a villa [a városkezdemény] akkor még létezett. Az 1292-es esztendőben.)

A "villa" pecsétje nem ismert, így nem tudjuk pontosan, hogyan nézett ki a liliom. Erre vonatkozóan csak különféle nem hiteles rekonstrukciók állnak rendelkezésre.

A városi levéltárban található 1292-es bejegyzést datáló oklevelet említi Bombardi Topografia (1718) és Timon Cassovia vetus ac nova (1732) című műve, de ekkor már nagyon rossz állapotban volt. A Tabularium című új levéltári segédlet (az Elenchus átszerkesztése) a 18. század következő harmadában ezt az oklevelet már nem említi.

A stilizált heraldikai liliomok mellett azonban a magyar heraldikai szemléletnek jobban megfelelő természetes liliomábrázolást is komolyan figyelembe kell venni, amikor a liliomot mint virágot ábrázolják szárral és levelekkel. Ilyen ábrázolása Szt. Imrével kapcsolatban is ismert.

A 18. és 19. századi leírások a kassai Szt. Erzsébet dóm homlokzatának szobrai között megemlítik Szent Imre és Károly Róbert szobrát is, melyet az 1859-1860-as restauráláskor eltávolítottak és újakkal helyettesítették, ezért a helyük ma már nem világos.

Szent Erzsébet[szerkesztés]

A Kassára vonatkozó első 1230-as oklevél már említi a település papját is. Mivel Szent Erzsébet ekkor még élt és csak 1235-ben avatták szentté, a templom ekkoriban nyilvánvalóan más, ismeretlen szentnek volt felszentelve. A Szent Erzsébetnek szentelt templomra 1283-ból van adat. Így a liliomos pecsétnek is 1283 előttinek kell lennie és a templom korábbi védőszenjétre utalhat (leginkább talán Szent Imrére), amikor a településnek még nem voltak falai. A Szent Etzsébetet ábrázoló kassai pecsétnyomót a 20. századi heraldikusok a 13. századra datálták. Ezen már a városfal tornyait is ábrázolták, vagyis az eredeti villa (falu) várossá fejlődött.

A nagypecsét körirata: + S: ELISABETH + S.IGILLUM.CIVIUM.DE.CASSA.

Ezt a város címeres pecsétjének használatba vétele után is sokáig használták. A liliom nem szorult vissza teljesen, hanem a város címerében újra visszatért. 1369 előtti használatára utal az, hogy a szomolnoki pénzverdei kamara Kassára való áthelyezése (1347-1367-ben) után egyedül Kassa használta több évszázadon keresztük a liliomot, mint a pénzverés helyének jelvényét. A liliomot a pénzverők és az aranyművesek is használták, mint a város jelképét. Az utóbbiak statútumaikban szó szerint a város címerének nevezik.

Kassa 1369[szerkesztés]

A címereslevél csak a címer leírását tartalmazza. Ez volt az első európai címereslevél és egyben az első olyan címeradomány, melyet egy jogi személy kapott. Nagy Lajos a saját címerét vette alapul. Egyes vélemények szerint az alábbi leíráson vágott pajzsot kell érteni, a pajzs mezője vörössel és ezüsttel hétszer vágott, a pajzsfő kék mező aranyliliomokkal van megrakva.

„Nos Lodovicus Dei Gratia Rex Hungarie memorie commendantes tenore presentium significamus quibus expedit universis. Quod nos comodose utilitati fidelium Civium et hospitum nostrorum de Cassa regia liberalitate invigilare cupientes, et eosdem gretiarum donis gliscantes ampliare, ad devotam et humilem ipsorum supplicationem, eisdem Civibus nostris de Cassa annuimus ex gratia speciali, ut iidem amodo in sigillo ipsius Civitatis secreto et missivo, ac vexillo, formam Clipei de Signo nostro Regio extortam, desuper videlicet unum tractum seu lineam flavei coloris, tribus imaginibus liliorum compaginatum, et de subtus quaturou lineas rufos et totidem albas, lateraliter habentis in perpetuum gestare valeant atque possint. Harum sub nostro sigillo secreto testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii sub magno nostro sigillo, pro ipsis Civibus redigi faciemus dum nobis fuerint reportate. Datum in Diiosgewr feria secunda proxima ante festum Ascensionis Domini, Anno eiusdem millesimo trecentesimo sexagesimo nono."

Mi Lajos, Isten kegyelméből Magyarország királya, ezen oklevelünkkel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy királyi kegyünk által, tekintettel hű kassai polgáraink és vendégeink hasznára, azt akarván, hogy ugyanezek felemelkedjenek a kegyelem ajándékai által, alázatos folyamodványukra személyes jóindulatunkból engedélyeztük ugyanezen kassai polgáraink részére, hogy ettől fogva városuk titkos és nyilvános pecsétjén és zászlóján joguk legyen és örökké használhassák a királyi címerünkből kivett pajzsformát, melyben felül kék színű sáv három liliom ábrájával, és alatta négy vörös és ugyanannyi fehér fonál. Titkos pecsétünk alatt ezen oklevél igazolására, kiváltság formájában fogjuk kiadni ugyanazon polgáraink hasznára nagypecsétünk alatt, amennyiben ezt elénk fogják terjeszteni. Kelt Diósgyőrben, az Úr mennybemenetele előtt két nappal 1369. [május 7.]

A címeradományozás egyfajta kollektív nemességet és képviselet jogát jelentette volna az országgyűlésen. Ezért, hogy erre ne kerülhessen sor, a király az oklevelet nem kiváltságlevél (zsinóron függő pecsét), hanem pátens formájában (az oklevélre nyomott pecsét) adta ki, mely ideiglenes jogokat biztosított, de egyúttal ígéretet tett a privilégium kiadására is a királyi nagypecsét alatt, melyet ezen oklevél bemutatásával lehet kérni, amennyiben más jogait nem sérti és senki nem mond ellent. A címer használatát a király a városi titkos (sigillo secreto) és nyilvános pecsétre (sigillo missivo) korlátozta. A város ezen kisebb pecsétjének kisebb jogereje és másodlagos szerepe volt, miközben a Szt. Erzsébetet ábrázoló városi nagypecsét teljes jogi hatálya is fennmaradt.

Ez volt Nagy Lajos király egyetlen városi címeradománya. A későbbiekben ő és Mária királyné már csak a városi pecséthasználat jogát erősítette meg.

A város a 15. század végén az adománylevél alapján elkészíttette első címeres pecsétjét. Az adományból hiányzó sisak, sisakdísz és sisaktakaró helyét a pajzs fölötti angyallal helyettesítették, melyből a magyar heraldikában pajzstartó lett.

1405-ben Zsigmond király a városokat a kiváltságos rendek közé sorolta, így semmi sem állt útjában annak, hogy kiváltságlevélben nyerjék el a címerüket.

Kassa 1423[szerkesztés]

Coa Slovakia Town Kassa History (1423).svg

Zsigmond király 1423. január 31-én, Pozsonyban a Knol László mester, kassai esküdt által előterjesztett folyamodványra privilégium formájában adta ki a város címereslevelét. Ez szinte változatlan átirata az eredeti 1369-es címeradománynak, de tartalmazza a címer ábráját is, melyben a pajzsot agyal tartja, mint a városi kispecséten. A címereslevél bal alsó sarkában ábrázolták Hebenstreyt János, a korabeli kassai bíró címerét is, noha nem ő járt közben az adománylevél kiadásáért és az oklevél a nevét nem említi.

Az 1423-as címeradomány mezője már ezüsttel és vörössel hétszer vágott (és -- egyes vélemények szerint -- nem vörössel és ezüsttel, mint 1369-ben).

Kassa 1453[szerkesztés]

A város számára Pozsonyban V. László király 1453. február 7-én adott ki újabb címereslevelet. Ez még mindig nem a nemesi címerekhez hasonló teljes címer sisakkal, sisakdísszel és sisaktakaróval, miután a közösségek nem voltak hadra kötelezettek ezért a sisakot később sem kapnak. A pajzsot felülről angyal tartja, akárcsak 1423-ban, de a pajzsra még egy nyitott heraldikai aranykoronát is elhelyeztek. A pajzs a pajzsfő alatt szintén hétszer vágott, de a színek sora vörössel kezdődik és ezüsttel végződik, akárcsak Magyarország címerében. Azzal, hogy a pajzsfő kék színe alá (vörös) szín került, nem vétettek a színtörvény ellen, mesteralaknál találkozhat a különböző színű máz. A pajzs formája háromszögű helyett kerektalpú lett. A címer használatának joga kiterjedt a tetszőleges pecsétekre és tárgyakra, valamint a vörös viasz használatának jogára. Zigmondhoz hasonlóan V. László oklevele sem említi az oklevél kiadásának okát, csak a város érdemeit általánosságban.

A címerrajz az angyal szárnyának tollainál kopott és átütnek rajta az eredeti rajz felvázolt vonalai. Ez nincs kapcsolatban a végső címerrajzzal, de egyelőre ezt még nem sikerült rekonstruálni. Ezen a helyen a következő címeradományon a sisak és a sisaktakaró található.

Kassa 1502[szerkesztés]

Kassa 1502-es címere. A vörös szín megkopott
Kassa 1502-es címereslevele

II. Ulászló Kassa számára Budán 1502. december 8-án adott ki újabb címereslevelet. Ez Magyarországon először tartalmazott sisakot (kettőt is), sisakdíszt és sisaktakarót, azaz teljes címert egy városi címerben. Az eredeti angyal pajzstartó is megmaradt.

A pajzsmező is nagymértékben megváltozott. A korábbi, három aranyliliommal díszített pajzsfő alatt a hétszer ezüsttel és vörössel vágott mező hasított lett. A baloldali mezőbe hasított (lengyel) sast helyeztek a király családi címeréből. A pajzstalpban felesége, Anna királyné családi címerének egy része látható. A pajzsforma alul hegyes. A címert az oklevélben részletesen leírták, mely következetes módon ügyel a heraldikai udvariasságra és elvekre. Ez főleg a sas leírásában nyilvánul meg. Külön megadják a sas arany fegyverzetét, kornáját és lóherében végződő pántját. Mivel a bal mezőbe helyezett hasított sas az eredetivel ellentétben balra néz, és az egész sas kétfejű lenne, mindjárt a leírása elején külön megadják, hogy egyfejű sasról van szó. Az angyal teljes alakos lett, a feje körül dicsfénnyel.

A leírást nem a pajzzsal kezdik, hanem a pajzstartóval és a többi címerrésszel. Az angyal öltözéke arannyal szövött ametisztszínű, a haja világos, göndör, drágakövekkel összefogva, a fején aranykereszttel díszített koszorú van. A szárnya égszínkék, arany rögöcskékkel átszőve. Kezeivel a pajzsot tartja, mely alul kihegyezett. A pajzson két ezüst, arannyal koronázott sisak van, arany csatokkal. A sisakdíszek, a felül sárga, alul arannyal pontozott kék szárnyak közepén egy-egy aranyliliom van. A sisaktakarókat "sokszínű, mintha a szél által szétszórt hulló virágok"-ként írják le.

A magyar heraldikában itt jelenik meg először az ezüst sávok magyarázata az ország négy fő folyójával, a Dunával, Tiszával, Drávával és Szávával.

Az oklevél részletesen kifejti a város érdemeit, melyek a kiadását eredményezték (mint pl. testvére János Albert trónkövetelő magyarországi hadjárata II. Ulászló koronázása után, és Kassa egyhónapos ostroma).

A város 1504-ben az 1502-es címeradomány alapján új pecsétnyomót vésetett, mely a magyarországi reneszánsz városi pecsétnyomók egyik legszebb példája. Az ezüst pecsétnyomót, SIGIL LUM CIVITA TIS. CASSA. körirattal Antonius, kassai mester készítette. A város későbbi pecsétjeinek is ez szolgált mintaként, mert az eredeti címereslevelet a város Titkos levéltárában őrizték, a nyilvánosságtól elzárva.

  • Irodalom:


A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások: [1]


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs