Címerhatározó/Kállósemjén címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Kállósemjén címerével foglalkozik.
Kállósemjén nagyközség
(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Barokkos összhatású, álló, négyelt tárcsapajzs.
1. pajzsmező: arany mezőben vörössel fegyverzett fekete kétfejű sas (a Balog-Semjén nemzetség nemzetségi címere).
2. pajzsmező: kék mezőben, zöld pajzslábon álló három ezüst templom, jobbról balra a görög katolikus, a római katolikus és a református felekezet - arany, arany és ezüst - attribútumával a tornyokon (a mai község szimbóluma).
3. pajzsmező: zölddel és ezüsttel hétszer vágott, jobbharánt osztóvonal mentén színváltó mező (a Mohos természetvédelmi terület szimbóluma).
4. pajzsmező: kék belső szegélyű ezüst mezőben két, balharánt álló vörös szív (a Kállay-család címerének eleme).
Kállósemjén nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 4911. sz. út mentén Nagykálló és Nyírbátor között, a Nyírség szívében helyezkedik el.
A megyeszékhelytől, Nyíregyházától való távolsága 27 km, DK irányban.
A községet átszeli a fenti számú közút, mely meghatározza a község alakját és fekvését. Tipikus főutcás település, melyhez északi és déli irányból kapcsolódik a többi utca.
A falut az ősfoglaló Balog-Semjén nemzetség alapította a XI. században. Első írásos említése 1271-re tehető, amikor V. László vásárjogot biztosított a falunak. A községben található Kállay család kastélya - volt Kállay Miklós miniszterelnök lakóhelye - településünk műemléke, barokk stílusú. A kastély több mint 200 éves, 1763-ban építette olasz építő, Salvator és Giuseppe Aprilis, Kállay György megrendelésére.
A II. világháború idején megrongálódott, 1964-re állította helyre a Műemlékvédő Egyesület. Diákotthonként működött 1994-ig.
A kastélyhoz tartozó park természetvédelmi terület, különösen értékes benne a hársfasor, amely a kastélyhoz vezet.
A parkban húzódik meg szerényen az egyszerű, mediterrán jellegű kápolna, mely alatti kripta a Kállay család temetkezési helye.
1993. április 17-én itt helyezték el végső nyugalomra - akaratának megfelelően - Kállay Miklós egykori miniszterelnök hamvait.
Kállósemjén községnek három, építészeti és művészeti szempontból is figyelemre méltó temploma van.
Legértékesebb a műemlék jellegű görög katolikus templom, amely a XVIII. sz. végén került átalakításra későbarokk stílusban.
Nevezetes épület, bár nem műemlék a volt Gyulaházy kastély. Ez az épület az évtizedek során több célra volt hasznosítva. Jelenleg a nagykállói Pszichiátriai Szakkórház részlege.
Az 1848-as szabadságharc, majd az I. világháború áldozatainak emlékművei mellett a II. világháború áldozatainak állított emléket az Önkormányzat Képviselő-testülete a lakosság támogatásával. 1991. évben épült meg az emlékmű és a templomkertben nyert elhelyezést.
Kállósemjén község határában fekszik a nagy Mohos tó. A kifli alakú Mohosnak a területe 25 ha.
A népi építészet emlékei, használati tárgyak a községben nem lelhetők fel. Néhány kállósemjéni jellegzetes építmény áttelepítésre került a Sóstói Múzeumfaluba. [1]
- Irodalom:
HANUSZ ÁRPÁD, ALMÁSSY KATALIN, NÉMETH PÉTER, TAKÁCS PÉTER, LAKATOS SAROLTA és BODNÁR ZSUZSANNA: Kállósemjén. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007
A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: