Címerhatározó/Joó címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Joó (olv. Jó) családok címerével foglalkozik.

kaszaházi Joó 1559[szerkesztés]

1559. december 14-én Bécsben I. Ferdinánd magyar király címeres nemeslevelet adott a Zala vármegyei kaszaházi Joó Jánosnak, és István, Demeter, Elek, és Tamás fiainak, testvérének Balázsnak, és János, László, Mihály és Katalin gyermekeinek, végül fogadott testvérüknek Körmendi Joó Péter körmendi várnagynak. 1645. február 13-án Prágában III. Ferdinánd magyar király bárói rangot adományozott kaszaházi Joó Miklósnak, akivel 1654-ben kihalt a család.

Címerleírás: Kékben fehér ruhás angyal jobbjában pallost, baljában fehér galambot tart. Sisakdísz, növekvő pajzsalak. Takarók: kék-arany mindkétfelől.

Irodalom:

Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 659.o.

kéthelyi Joó 1565[szerkesztés]

1565. szeptember 11-én II. Mátyás magyar király címeres nemeslevelet adott litteratus Kéthelyi Joó Bertalannak, feleségének Babody Orsolyának és Veronika és János gyermekeinek, valamint János és Benedek testvéreinek, melyet Vas vármegyében 1574 december 21-én kihirdet. A család Zala-, Sopron- és Vas megyében virágzott.

Címerleírás: Kékben zöld fák közül kiemelkedő sziklacsúcson könyöklő páncélos kar görbe kardot tart, mellette jobbról arany csillag, balról fogyó félhold. Sisakdísz: növekvő arany griff jobbjában görbe kardot tart. Takarók: kék-arany-vörös mindkétfelől.

Irodalom:

Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 660.o.

Nánási alias Joó[szerkesztés]

Kendi Nánási alias Joó István 1610. március 27., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: Weres István, Mattyusz András, valamint atyafiai Kisvárday János és annak fia János, Marikovszky Miklós, Lanio Pál

P 2049