Jegyzetek medikusoknak/Patológia/Általános patológia/Sejtszintű adaptáció és sejtkárosodás/Sejtkárosodás
A sejtkárosodás során a sejt már nem képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, funkciója, szerkezete revezibilisen vagy irreverzibilisen megváltozik.
A sejtkárosodás formái[szerkesztés]
Reverzibilis sejtkárosodás[szerkesztés]
- fő oka az oxigénhiány
- oxigén hiányában a mitokondriumok működése lecsökken, nem termelődik ATP, a membránpotenciált fenntartó pumpák működése ATP hiányában leáll
- a pumpaműködés megszűnésének másik következménye a sejtduzzadás, mivel a beáramló nátriumot követi a víz is
- a sejtben emelkedik az AMP-szint, ami stimulálja a glikolízist
- a glikogénszint csökken
- sok tejsav és foszfát képződik, emiatt az intracelluláris pH csökken
- a riboszómák leválnak a dER (durva felszínű endoplazmatikus retikulum)-ról
- ha a hypoxia tartós, fokozódik a membránpermeabilitás
- ha helyreáll az oxigénellátás a változások is visszaállnak
Morfológiai változások[szerkesztés]
Általános változások[szerkesztés]
- csökken a mitokondriumok, ER száma, mérete
- mielinfigurák jönnek létre (foszfolipid massza az elhalt sejt helyén)
- a mitokondrium lehet ép, duzzadt vagy kondenzált
- az ER tágult
- a sejt duzzadt
- megváltozik a membrán
- nukleoláris változások
- granuláris és fibrilláris elemek kapcsolata megszűnik
Hydropicus/vakuolás degeneráció[szerkesztés]
- duzzadás:
- a szerv halványabb
- a turgora fokozott
- tömege megnövekedett
- mikroszkóposan vakuólumok látszanak
Zsíros degeneráció[szerkesztés]
- a citoplazmában kisebb, nagyobb zsírcseppek
- főleg zsíranyagcserében részt vevő szervekre jellemző (főleg máj)
- ált. hypoxia, vagy toxikus károsodás okozza
Szabad gyök okozta sejtkárosodás[szerkesztés]
- a szabad gyök: külső elektronpályán található, párosítatlan elektron, reakcióképes és instabil
- részt vehet autokatalitikus reakcióban, aminek eredménye újabb szabad gyök
- kialakulhat:
- UV-sugárzás
- redox reakciók
- exogén kémiai anyagok bomlása során (pl.:CCl4)
- víz bomlása során (OH* , H*)
- oxigén bomlása oxidánsok hatására (O2*)
- Fenton-reakció során:
- Fe2++H2O2 → Fe3++OH*+OH-
Károsodások formái[szerkesztés]
Membrán lipid peroxidáció[szerkesztés]
- a lipid kettős kötés sérül a szabad gyök miatt
- peroxid szabadul fel, ami autokatalitikus folyamatot indít
Nem peroxidatív mitokondriális károsodás[szerkesztés]
- nincs lipid peroxidáció
- a folyamat megegyezik a hypoxiánál leírttal
DNS károsodás[szerkesztés]
- főleg timin károsodik
- egyláncú törések
- sejtpusztulás
Keresztkötések fehérjék között[szerkesztés]
- a leglabilisabbak: Met, Cys, His, Lys
- a létrejövő keresztkötések miatt működési zavar lép fel
Szabad gyök bomlás[szerkesztés]
- spontán
- szuperoxid-dizmutáz segítségével
- peroxiszómákban kataláz segítségével bomlik a H2O2
Szabad gyökökkel szemben véd[szerkesztés]
- glutation-peroxidáz
- antioxidánsok gátolják a szabad gyökök kialakulását
Fiziológiás szabad gyök képződés[szerkesztés]
- a fagocitózishoz
Károsodás mértéke[szerkesztés]
- attól függ milyen az egyensúly a képződés és a bomlás, illetve a képződés gátlása közt
Irreverzibilis sejtkárosodás[szerkesztés]
Mechanizmus[szerkesztés]
- mitokondriális működési zavar
- membrán károsodás:
- megszűnik a volumen reguláció
- fokozódik a permeabilitás
- oka lehet:
- membránfoszfolipid vesztés
- a hypoxia miatt a mitokondriumból és egyéb raktárakból felszabaduló Ca aktiválja a foszfolipázt
- citoszkeleton rendellenességei:
- a duzzadás miatt a sejthártya leválik, elszakad
- toxikus oxigéngyökök
- a reperfúzió alatt szabadulnak fel
- lipid bomlástermékek
- a membrán oldódásából
- Ca áramlik a sejtbe
- reperfúzió → további Ca beáramlása a sejtbe
- mitokondrium felveszi a Ca-ot és ezáltal károsodik → kialakul a koagulációs (hypoxiás) nekrózis
Nekrózis[szerkesztés]
- letálisan károsodott sejt enzimatikus lebomlása