Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes virológia/Herpesvírusok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Herpesvírusok általában[szerkesztés]

Általános jellemzők[szerkesztés]

  • a családba kb. 100 vírus tartozik
  • ebből 8 emberi herpesvírus
    • ezek közül 7 ubiquiter jellegű, a populáció nagy része fertőzött
  • csaknem mindegyikre jellemző a fertőzés utáni latencia és időszakos reaktiváció
  • immunológiailag károsodottakban súlyos fertőzést okozhat
  • kemoterápia rendelkezésre áll

Szerkezet[szerkesztés]

Nukleinsav[szerkesztés]

  • kettős szálú lineáris DNS genom
  • 120-230 kbp méretű

Kapszid[szerkesztés]

  • átmérője kb. 100 nm
  • ikozahedrális szimmetriájú
  • 162 kapszomer alkotja

Burok (envelop)[szerkesztés]

  • a teljes burkos virion átmérője 120-200 nm
  • a vírus a magmembránon való áthaladás közben veszi fel
Vajon ezért nem hívják peplonnak?
  • a kapszid és az envelop között amorf állomány van
    • ezt főleg foszfoproteinek alkotják
    • ennek neve tegumentum

Csoportosítás[szerkesztés]

  • biológiai tulajdonságaik alapján 3 csoportba sorolják őket
  • alfa-herpesvírusok: aránylag gyorsan szaporodó, citolitikus vírusok, latencia az idegsejtekben
    • HSV1
    • HSV2
    • VZV
  • béta-herpesvírusok: lassan szaporodik, latenciahely pontosan nem ismert
    • CMV
    • HHV6
    • HHV7
  • gamma-herpesvírusok: epithelialis és B-sejteket fertőz, ezekben alakít ki latenciát
    • EBV
    • HHV8

Szaporodás[szerkesztés]

Adhézió és penetráció[szerkesztés]

  • az adhézióért az envelop glikoproteinje felelős
  • a penetráció az envelop és a membrán fúziójával történik
  • a citoplazmában leválik a kapszid a core-ról
  • a core-ból kiszabadul a DNS
  • a DNS bejut a magba

Szintézis[szerkesztés]

  • a fehérjeszintézisnek három szakasza van
  • az alfa-szakaszban az igen korai fehérjék szintézise a fertőzés után nagyon hamar megindul
  • a béta-szakaszban a gének kifejeződését az igen korai fehérjék indítják el
    • ekkor szintetizálódnak a korai fehérjék
    • ezek főleg a DNS-szintézishez szükségesek
  • a gamma-szakaszban szintetizálódó fehérjék főleg struktúrfehérjék

Herpes simplex vírus (HSV)[szerkesztés]

Antigenitás és osztályozás[szerkesztés]

  • két típusa van, a HSV1 és a HSV2
  • a genomok hasonlóak, de restrikciós analízissel elkülöníthetők
  • nagyfokú a szerológiai hasonlóság is
  • a glikoprotein G típusspecifikus
    • ez alapján lehetséges a HSV1 és HSV2 szerológiai elkülönítése

Patogenitás[szerkesztés]

Patomechanizmus[szerkesztés]

  • a primer fertőzés direkt kontaktus útján jön létre
    • nyálkahártyán vagy sérült bőrön alakulhat ki
    • lehet tünetmentes is
    • immunkárosodottakban súlyos, nagy felületre kiterjedő herpeses laesio alakulhat ki
  • a HSV1 általában nyállal, a HSV2 szexuálisan terjed
  • a vírus lokálisan szaporodik
  • az érzőidegeken át az érző ganglionokba jut
  • itt a ganglionsejtekben a genom latenciát alakít ki
    • a genom jelen van a sejtben, de nem mutathatók ki a vírus fehérjéi
    • ez alól kivételek a LAT-ok, vagyis latencia-asszociált fehérjék
    • a HSV1 a trigeminalis ganglionokban látens
    • a HSV2 a sacralis ganglionokban
  • reaktiváció bizonyos stimulusokra bekövetkezhet:
    • láz
    • UV-fény
    • fizikai
    • emocionális
    • hormonális: terhesség, menstruáció
  • a reaktiváció mechanizmusa tisztázatlan

Betegségek[szerkesztés]

Oropharyngitis[szerkesztés]
  • HSV1 okozza
  • kisgyermekekben a bucca és a gingiva nyálkahártyáján alakul ki
  • hólyagos, ulceratív elváltozás, oedema kíséri
Herpes labialis[szerkesztés]
  • HSV1 okozza
  • az ajakon a nyálkahártya és a bőr határán alakul ki
  • a reaktivációk gyakoriak
Herpes genitalis[szerkesztés]
  • többnyire HSV2, ritkán HSV1 okozza
  • az emberek 30-40%-a szenved a betegségben
  • a külső nemi szerveken alakulnak ki laesiok
    • nőkben a cervixre is ráterjedhetnek
  • a laesiok elfekélyesedő hólyagokból állnak
  • ritka komplikáció az asepticus meningitis
  • évente 8-10 rekurrencia lehetséges
    • egy epizód ideje 7-10 nap
Újszülöttkori herpeses betegségek[szerkesztés]
  • HSV2 okozza
  • háromféle módon jöhet létre:
    • in utero
    • szülés során
    • szülés után
  • leggyakoribb szülés során
    • ennek gyakorisága 2000-5000 szülésből egy eset
  • a kialakult betegségnek három formája van:
    • disszeminált, több szervet érintő betegség
      • ez a legsúlyosabb, a halálozás 80%
    • encephalitis
      • halált, vagy maradandó károsodásokat okoz
    • bőr-, szem- és szájfertőzések
      • ezek közül csak a szemfertőzések súlyosak
Keratoconjunctivitis[szerkesztés]
  • HSV1 okozza
  • akkor alakul ki, ha a primer fertőzés a szemre lokalizálódik
  • a periodikus reaktivációk a cornea kifekélyesedését és hegesedését okozza
  • a cornealis vakságok leggyakoribb oka a traumák után ez
Bőrfertőzések[szerkesztés]
  • HSV1 és HSV2 is okozhatja
  • ép bőrön nem okoz fertőzést
  • égetteken kiterjedt herpeses laesiokat hozhat létre
  • ekzemás bőrfelületen könnyen elszaporodik a vírus
    • ez az ekzema herpeticum Kaposi
Encephalitis[szerkesztés]
  • HSV1 okozza
  • a sporadikus, halálos encephalitisek leggyakoribb okozója
  • gyakran marad vissza károsodás a gyógyult esetekben is
  • a temporalis lebeny károsodásának tünetei jellemzőek
  • eredete nem világos
Immunkárosodottak betegségei[szerkesztés]
  • HSV1 és HSV2 is okozhatja
  • a súlyos betegségek kialakulását főleg a cellularis immunitás károsodása teszi lehetővé
  • gyakran társul:
    • transzplantációs immunszuppresszióhoz
    • AIDS-hez
    • malignus hematológiai betegségekhez

Diagnózis[szerkesztés]

  • vírusizolálás sejttenyészeten
    • felhasználható a cytopathiás hatás és a neutralizáló ellenanyagok
  • vírusizolálás tojásban és laboratóriumi állatokban
  • immunfluoreszcencia
    • ennek főleg az agybiopsziás minták értékelésénél van jelentősége
    • az agybiopszia szükségességét az magyarázza, hogy a korai kimutatás esetén van csak remény a gyógyszeres kezelés általi gyógyulásra
  • a tünetmentes hordozás gyakorisága miatt a szerológiai kimutatásnak nincs jelentősége

Immunitás[szerkesztés]

  • a fertőzések után humorális és cellularis immunitás is visszamarad
  • ezek nem akadályozzák meg a reinfekciókat és a reaktivációkat
    • a protektív immunitás miatt ezek rendszerint enyhébb lefolyásúak

Terápia[szerkesztés]

  • a kemoterapeutikumok a DNS-szintézist gátolják
  • enyhítik a klinikai tüneteket
  • nem képesek megakadályozni a latenciát
  • ilyen szerek:
    • acyclovir
    • vidarabin

Varicella-zoster-vírus (VZV)[szerkesztés]

Antigenitás és osztályozás[szerkesztés]

  • a vírusnak csak egy szerotípusa ismert

Patogenitás[szerkesztés]

Varicella[szerkesztés]

  • közismert neve a bárányhimlő
Patomechanizmus[szerkesztés]
  • cseppfertőzéssel, ritkán hólyagbennékkel terjed
  • behatolási kapu a felsőlégúti nyálkahártya vagy a conjunctiva
  • lokális szaporodás után a vérbe kerül, és testszerte fertőzi a bőrt
    • újszülöttkori és komplikált felnőttkori fertőzésekben más szervekben is kialakulnak laesiok
    • legjellemzőbb a tüdőben
  • replikációját és terjedését az immunválasz akadályozza meg
Klinikai kép[szerkesztés]
  • ritka a tünetmentes fertőzés
  • tünetek:
    • láz
    • hólyagok:
      • először a törzsön
      • ezután az arcon és a végtagokon
      • végül a nyálkahártyákon
  • normális immunitás mellett a komplikációk ritkák
    • ritkán előfordul meningitis
    • felnőttekben leggyakoribb komplikáció a pneumonia
  • immunkárosodottakban lehet súlyos lefolyású
    • leukaemiás gyerekek disseminált varicellája 20-25%-ban halálos

Herpes zoster[szerkesztés]

Patomechanizmus[szerkesztés]
  • a vírus hátsó gyöki érző ganglionokban van jelen látensen
  • a reaktivációkat a kompetens immunműködés gátolja
  • a cellularis immunitás csökkenése lehetővé teszi a reaktivációt:
    • időskorban
    • immundeficiensekben
    • tumoros betegekben
  • ekkor a vírus a ganglion által beidegzett bőrbe vándorol, és kifejlődnek a tünetek

A vírusszaporodás helyi gyulladással és fájdalommal társul.

Klinikai kép[szerkesztés]
  • heves fájdalommal kezdődik, majd hólyagok jelentkeznek
  • övszerűen, a beidegzési területnek megfelelően jelentkezik
  • általában féloldali
  • a törzs, a nyak és a fej lehet érintett
  • gyakori komplikáció a postherpeticus neuralgia

Immunitás[szerkesztés]

  • az immunitás életre szóló
  • a zoster-betegség a varicellavírus neutralizáló ellenanyagok jelenlétében is kialakul
  • a gyógyulásban szerepe van a celluláris immunitásnak. Valószínűleg a lokálisan termelődött interferon-alfa is hozzájárul a gyógyuláshoz.

Diagnózis[szerkesztés]

  • a hólyagok aljából nyert sejtekben VZV-proteineket lehet kimutatni specifikus ellenanyagok ésimmunfluoreszcens módszer alkalmazásával.
  • In vitro főleg emberi fibroblast-tenyészeteket fertőz

A vírusizolátumok azonosítása spec. ellanyagokkal történik, szerológiai módszerekkel.

  • gyors diagnosztikai módszerek:
    • vírusantigéneket és Dns-t lehet meghatározni a hólyagtartalomból.
  • szerológiai módszerek: A beteg savójában a spec. ellenanyagok megjelenéséből vagy titeremelkedésből lehet következtetni a fertőzésre.

Terápia[szerkesztés]

  • normál immunitású gyerekek mellett nem szükséges
  • immunkárosodottakban a fertőzés után azonnal anti-VZV Ig adható
  • alkalmazhatók:
    • acyclovir
    • vidarabin
    • interferon

Epidemiológia és prevenció[szerkesztés]

  • 2-6 éves korban a leggyakoribb a fertőződés
  • a zoster a felnőtt lakosság 10-20%-ában fordul elő
  • az utóbbi években 90%-ban védettséget adó attenuált vakcinával próbálkoznak egyes országokban

Cytomegalovírus (CMV)[szerkesztés]

Antigenitás és osztályozás[szerkesztés]

  • sok típusa van, de nincs köztük jellemző különbség

Patogenitás[szerkesztés]

Immunológiailag egészséges emberekben[szerkesztés]

  • 80%-ban tünetmentes
  • a mononucleosis infectiosa esetek 20%-áért felelős
    • a CMV okozta esetekben a heterofil agglutinációs teszt negatív
  • tünetei:
    • atípusos lymphocytosis
    • abnormális májfunkciók
    • láz
    • hepatosplenomegalia
  • átvihető:
    • nyállal
    • vizelettel
    • szexuálisan
    • anyatejjel
    • vérrel
  • a primer fertőzés után évekig marad fenn ürítés
  • a latencia helye nem ismert

Immunológiailag károsodott emberekben[szerkesztés]

  • sokkal súlyosabb formában zajlanak le
  • a reaktivációk is súlyosak, disszemináltak lehetnek
    • leggyakoribb komplikáció a pneumonia
  • AIDS-betegekben a szokásostól eltérő formában is jelentkezhet:
    • colitis
    • encephalitis
    • chorioretinitis

Congenitalis és újszülöttkori fertőzések[szerkesztés]

  • az újszülöttek 1%-a születik congenitalis CMV-fertőzéssel
  • ezek közül 10%-ban alakul ki maradandó károsodás
  • ezek főleg a központi idegrendszert érintik
  • ez főleg primer fertőzés esetén igaz
    • reaktiváció esetén a tünetek hiányoznak vagy enyhék

Immunitás[szerkesztés]

  • a populáció 50-100%-a szeropozitív
    • a szeropozitivitás magasabb a fejlődő országokban
  • a szeropozitivitás nem véd a reaktivációk ellen
    • véd viszont a súlyos CMV-betegséggel szemben

Diagnózis[szerkesztés]

  • vírusizolálás
    • emberi fibroblast-kultúrán jellegzetes cytopathiás hatás:
      • megnagyobbodott sejtek
      • magzárványok
  • vírusantigének kimutatása
    • vizeletüledékből vagy biopsziás mintából lehetséges
  • szerológiai meghatározás

Epidemiológia[szerkesztés]

  • az emberi CMV csak embereket fertőz
  • a fertőzéshez közeli kontaktus szükséges

Terápia és prevenció[szerkesztés]

  • vakcina nincs, de próbálkoznak vele
  • hatásos gyógyszer a gancyclovir
  • hatásos lehet transzplantáltakban a magas titerű anti-CMV humán plazma

Epstein-Barr-vírus (EBV)[szerkesztés]

Szerkezet[szerkesztés]

Osztályozás[szerkesztés]

Antigenitás[szerkesztés]

Patogenitás[szerkesztés]

Mononucleosis infectiosa[szerkesztés]

Burkitt-lymphoma[szerkesztés]

Nasopharyngealis carcinoma[szerkesztés]

Lymphoploriferatív betegségek immunkárosodottakban[szerkesztés]

Krónikus fertőzések[szerkesztés]

Immunitás[szerkesztés]

Diagnózis[szerkesztés]

Epidemiológia[szerkesztés]

Prevenció és terápia[szerkesztés]

Humán herpesvírus 6 (HHV6)[szerkesztés]

Humán herpesvírus 7 (HHV7)[szerkesztés]