Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Spórás anaerobok/Neurotoxikus és enterotoxikus Clostridiumok

Neurotoxint termelő Clostridiumok

C. tetani

Morfológia

G+, karcsú, lekerekített pálcák
- hossza: 2-5 μm
- vastagsága: 0,3-0,6 μm
terminálisan elhelyezkedő spórák
- erősen deformálják a sejteket
- emiatt dobverő alakja van a sejteknek
peritrich csillós
obligát anaerob

Tenyésztés

véres agaron anaerob körülmények között szaporítható
kis, domború, szürkés telepeket képez
a táptalaj felszínén rajzik, finom lepedéket képezve
hemolitikus udvar veszi körül
glükóztartalmú levesben is szaporítható
- kevés gázt képez
termel hemolizint és fibrolizint
- ezeknek nincs szerepe a patogenezisben

Antigénszerkezet

az O antigén azonos minden törzsben
a H antigén alapján 10 típus különíthető el
a szerotípizálásnak nincs szerepe a diagnosztikában
- ennek magyarázata, hogy a törzsek egyformán termelik a fő patogenitási exotoxint
- ezt plazmid kódolja

Patogenitás

Virulenciafaktorok

a fő patogenitási faktor egy hőlabilis protein exotoxin
- ennek neve tetanospazmin
- az interneuralis és neuromuscularis szinapszisokban gátolja a kolinészterázt
- ez ACh-felszaporodáshoz vezet
- halálos dózisa egérre 100 pg
vannak egyéb enzimei is, de ezek nem vesznek részt a patogenezisben:
- hemolizin
- fibrolizin

Klinikai kép

a baktérium bejuthat:
- földdel szennyezett sebeken
- köldökcsonkon
- catgut sebészt varróanyaggal (régebben)
ha a seb roncsolt, mély, akkor benne anaerob viszonyok alakulhatnak ki
- ekkor a baktérium szaporodásnak indul
a baktérium nem invazív
- a termelt exotoxin elárasztja a szervezetet
- ez okozza a tünetek kialakulását
az inkubáció ideje 4-5 naptól több hétig terjedhet
a toxin tünete a spasztikus bénulás
- először a száj körül alakul ki, ez a trismus vagy szájzár
- a spazmus lefelé haladva az egész testet eléri
- a halált a légzőizmok bénulása okozza

Diagnózis

a diagnózis általában lehetséges a klinikai tünetek alapján
lehetséges diagnosztikus módszerek:
- tenyésztés anaerob körülmények között a sérülés helyéről vett mintából
- közvetlen kimutatás kenetben
  - G+ pálcák láthatóak
- állatoltás fehér egérbe

Terápia

elsődleges a szennyezett, devitalizált szövetek kimetszése
előzőleg immunizált egyéneknél emlékeztető toxoidot kell adni
- Magyarországon 1945.01.01. után kötelező
- 10 éven belül kapott emlékeztető oltást
egyébként tetanus antitoxint kell adni
- ez régebben állati, ma emberi immunszérum
penicillin adandó a további szaporodás megakadályozására
- ennek mennyisége napi 1 millió egység
kifejlődött kórkép esetén:
- intenzív terápiás ápolás
- izomgörcs-oldók
- gépi lélegeztetés
kezeletlenül a mortalitás 50-60%
- újszülöttkorban ennél is magasabb

Epidemiológia, prevenció

a kórokozó emberi és állati bélcsatornákban fordul elő
- a lovakéban igen gyakori
a fertőzést a széklettel szennyeződött föld és por közvetíti
a megelőzés leghatásosabb módszere az aktív immunizálás toxoiddal
- része a kötelező oltási sémának
- az aktív immunizálás hatékonyságának időtartama 10-15 év
- ezután ismételt oltás indokolt

C. botulinum

Morfológia és előfordulás

G+ csillós pálca
- vastagsága 3-5 μm
szubterminális vagy centralis spórák
a környezetben elterjedt szaprofita, megtalálható:
- talajban
- növényeken, zöldségféléken
- tengeri iszapban
- állati bélcsatornában

Tenyésztés

szigorúan anaerob körülményeket igényel
a táptalajon szabálytalan, szemcsés felszínű telepeket alkot
egyes törzsek nemcsak 35 °C-on, hanem 1-5 °C-on is szaporodnak
külső behatásokkal, dezinficiensekkel szemben ellenálló

Biokémiai jellemzők

bontja a cukrokat
- eközben jellegzetesen avas szagú gáz képződik
egyes típusok erősen proteolitikusak

Antigénszerkezet

a törzseknek közös az O-antigénje
a szerotípizálás a H-antigének alapján történhet
- ez törzsenként különbözik
jelentősebb ennél az exotoxinok alapján történő osztályozás
- a törzsek 5 exotoxint termelnek, A-E jelöléssel
- ezeket csak a rájuk specifikus antitestek képesek közömbösíteni
- emberi betegséget az A, B és E típus okoz
a toxintermelést lizogén konverzió okozza

Patogenitás

A toxin jellemzői

igen erős méreg, az egyik legerősebb a természetben
- 1 mg 30 millió egér LD50 dózisával egyenlő
a bélcsatorna proteolízisének ellenáll
a bélfalon disszociációval majd reasszociáció útján jut át
gátolja az ACh felszabadulását a synapsisoknban és a neuromuscularis junctiókban
- ezt a vezikulumok fúziójához szükséges SNAP fehérje lebontásával éri el
a toxin hőlabilis
- 80 °C-fokon 30 perc alatt inaktiválódik

Klinikai kép

a botulismus nem valódi fertőzés, inkább toxicosis
- a baktériumok nem invazívak
a tünetek a toxintartalmú étel elfogyasztása után néhány órától 1-2 napig terjedő lappangási idő után jelentkeznek
a toxin a perifériás idegrendszerhez adszorbeálódik
a tünetek:
- kettős látás
- nyelési nehézség
- beszédzavar
- bénulásos tünetek
- légzésbénulás
  - ez okozza a halált
- szívelégtelenség
a csecsemőkori botulinismus főleg a 6 hónapnál fiatalabbakat érinti
- ezek a bélcsatornát kolonizálva okoznak bénulást vagy hirtelen halált
- ezek feltehetően mézzel jutnak be

Diagnózis

a toxin kimutatása egéroltással lehetséges:
- ételmintából
- a beteg székletéből vagy véréből

Terápia

első feladat a még fel nem szívódott toxin kiürítése a gyomor-bél-traktusból
ezután polivalens anti-A, B és E immunszérumot kell adni a betegnek
- ez leköti a még receptorhoz nem kötött toxinmolekulákat
antibiotikum adása felesleges
intenzív terápiával lehet javítani a túlélés esélyét

Epidemiológia, prevenció

a baktérium elsősorban nem megfelelően kezelt húskészítményekben, konzervekben szaporodik el
a már megtermelt toxin is elpusztítható forralással
lehetőség van az aktív immunizálásra
- a gyakorlatban ezt nem alkalmazzák

Enteralis patogén Clostridium

az egyetlen ide tartozó faj a C. difficile

Morfológia és előfordulás

G+ pálca
- a spóra többnyire centrális
újszülöttek, csecsemők székletében 60-70%-ban fordul elő
- a normál bélflóra kialakulása után ez az arány jelentősen lecsökken
- felnőttekben 1-2%-ban van jelen

Tenyésztés

anaerob módon lehetséges
egyenetlen szélű, vaskos telepeket képez
székletből való izolálásnál a normál székletflóra növekedését gátló táptalajt kell használni

Patogenitás

Virulenciafaktorok

a törzseknek csak egy része toxintermelő
az A és a B exotoxin mindig együtt fordul elő
- az A toxin egy enterotoxin
- a B toxin citotoxikus hatású
  - ez sejtkultúrában a sejtek lekerekedését okozza

Klinikai kép

a pseudomembranosus enterocolitis leggyakoribb okozója
gyakran fordul elő antibiotikum adását követő enteritisben
- leggyakrabban clindamycin adása után figyelték meg
nosocomialis infekciókban székletszóródással terjedhet

Diagnózis

a székletmintából speciális táptalajon tenyészthető
emellett el kell végezni a toxin kimutatását is
- ezt a székletminta felülúszójából vagy a tenyészet szűrletéből lehet elvégezni
- humán szövetkultúra sejtjei a toxin hatására lekerekednek
- a hatás kivédhető specifikus antitoxinnal
a toxin ELISA módszerrel kimutatható

Terápia

az alkalmazott antibiotikum kiváltására általában gyógyulással reagál
súlyos, pseudomembranosus esetben sebészi kezelésre lehet szükség
alkalmazható vancomycin vagy metronidazol