Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- enteralis pálcák/Yersinia genus
A Yersiniák általában
[szerkesztés]Rendszertan és fajok
[szerkesztés]- korábban a Pasteurella genusba tartoztak
- ide tartozik a pestis kórokozója, a Y. pestis
- a másik két humán patogén faj a Y. enterocolitica és a Y. pseudotuberculosis
- ezek enterocolitist okoznak
- közös jellemzőjük, hogy primeren zoonózisok
- a Y. enterocolitica esetében emberre adaptálódott szerotípus is létezik
Morfológia és biokémia
[szerkesztés]- a többi bélbaktériumnál rövidebb, enyhén ovális baktériumok
- a Y. pestis csilló nélküli, a másik kettő csillós
- a csillósok szobahőmérsékleten mozognak, a melegvérűek testhőmérsékletén nem
- mindhárom faj termeli a béta-galaktozidázt
Yersinia pestis
[szerkesztés]Morfológia és tenyésztés
[szerkesztés]- bipolárisan festődő G- coccobacillus alak
- az alak biztosítótűhöz hasonlít
- egyszerű táptalajokon is növekszik
- véres agaron a hemint felveszi
- emiatt a telepek barnák
- hőmérsékletoptimuma 28-30 °C
Biokémiai jellemzők és plazmidok
[szerkesztés]- legjelentősebb a szomatikus antigén vagy Frakció 1
- ez egy hőlabilis tokantigén
- egy 100 kb méretű virulenciaplazmid kódolja
- jelentősek a külső membránfehérjék
- ezeket egy 70 kb méretű virulenciaplazmid kódolja
- ezek az antiphagocytaer hatásért felelősek
- az invazivitásban döntő szerepe van egy plazminogén-aktivátornak
- ezt egy kis, 9,5 kb méretű plazmid hordozza
- ez a molekula segíti az adhéziót a mátrixhoz és a gazdasejthez, illetve a mátrixhoz való kötődést
Patogenezis
[szerkesztés]Bubopestis
[szerkesztés]- a kórokozó rezervoárja a rágcsálók
- legjellemzőbb a vándorpatkány
- a patkányról a patkánybolha viszi át a fertőzést az emberre
- a csípés helye típusosan a lábszár
- innen a baktérium a nyirokkeringés útján a környéki nyirokcsomókba ascendál
- itt 2-7 napos inkubáció után gennyes beolvadást okoz
- ez a bubo, amiről a betegség a nevét kapta
- további terjedés következményei:
- további nyirokcsomók beolvadása
- generalizált, septicaemiás fertőzés
- ennek következménye a gennyes tüdőgyulladás
- kezeletlen halálozása 50% körüli
Tüdőpestis
[szerkesztés]- ha a bubopestis szövődményeképpen kialakult a gennyes tüdőgyulladás, a köpettel nagy mennyiségű baktérium ürül
- ez cseppfertőzéssel 2-3 napos lappangás után kialakuló primer tüdőpestist képes okozni
- kezeletlenül csaknem minden eset halálos
Diagnosztika
[szerkesztés]- közvetlen kimutatás lehetségeses:
- bubováladékból
- köpetből
- vérből
- biztosítótű-szerű, G- coccobacillusokat kell keresni a vizsgálati anyagban
- immunológiai kimutatás
- fajlagos immunsavóval a vizsgálati anyagból végezhető
- visszamenőleges kimutatásra alkalmas:
- Frakció 1 kimutatása hemagglutinációval
- komplementkötési teszt
- tenyésztés
Terápia
[szerkesztés]- a betegség gyanúja esetén el kell kezdeni a kezelést
- nem szabad megvárni a diagnózist
- a következő szerek alkalmazhatóak:
- streptomycin
- tetracyclin
- chloramphenicol
- minimum 10 napig kell őket adni
- a kontakt személyek kemoprofilaxisa ajánlott
Prevenció
[szerkesztés]- az endémiás területeken ellenőrzik a rágcsálók fertőzöttségét
- a kikötőkben hajófertőtlenítéssel, patkány- és bolhairtással védekeznek
- ezek az intézkedések az országok közti terjedést megszűntették
- a fokozottan veszélyeztetett embereket oltják
- ezek az oltások néhány hónapig adnak védettséget
Epidemiológia
[szerkesztés]- be- és kijelentésre kötelezett betegség
- értesíteni kell az Országos Epidemiológiai Központot és a WHO-t is
- a beteget és kontaktjait el kell különíteni
- folyamatos bakteriológiai vizsgálatok szükségesek
Endémiás területek
[szerkesztés]- Ázsiában és az USA egyes területein vannak endémiás gócok
- a patogenezisből következően elsősorban a kikötővárosok veszélyeztetettek
Yersinia enterocolitica
[szerkesztés]Morfológiai, biokémiai és tenyésztési jellemzők
[szerkesztés]- G- coccobacillus
- peritrich csillós
- szobahőmérsékleten mozgásképes
- biokémiai jellemzők:
- laktózt nem fermentál
- bontja a szacharózt
- az ureumot hidrolizálja
- egyszerű táptalajon is szaporodik
- 37 ˚C-on, szobahőmérsékleten és a hűtőszekrény hőmérsékletén is nő
- szerológiai beosztásának alapjai az O és H antigének
- az európai patogén törzsek az O3 és O9 csoportba tartoznak
- az amerikaiak az O8 csoportba
Patogenitás
[szerkesztés]Virulenciafaktorok
[szerkesztés]- kromoszómálisan kódolt:
- adhéziós fehérjék (ail)
- inváziós fehérjék (inv)
- plazmidon kódolt:
- külső membránfehérjék és szekretált fehérjék
- ezek 37 ˚C-on jelennek meg, többségük csak alacsony Ca-koncentráció esetén
- a YadA külső membránfehérje hatásai:
- hemagglutináció
- adhézió mátrixhoz és basalis membránhoz
- autoaggregáció
- ST, hőlabilis enterotoxin
- csak szobahőmérsékleten termeli
- patogenetikai szempontból valószínűleg nem jelentős
Patomechanizmus
[szerkesztés]- leggyakoribb megnyilvánulása az enteritis
- a kórokozó a lamina propriában szaporodik
- lehetséges komplikációk:
- mesenterialis nyirokcsomók gyulladása
- ileitis terminalis
- appendicitist utánozhatja
- reaktív komplikációk:
- arthritis
- erythema nodosum
- spondylosis ankylopoetica
- ezek fokozottak a HLA-B27 egyénekben
- ez az antigén hasonló a baktériuméhoz
- vastárolási betegség miatt desferroxiamint kapó betegekben agresszívabb a fertőzés
Diagnosztika
[szerkesztés]- a tenyésztés székletből történik
- szelektív és dúsító táptalajokat használnak
- egyidejűleg végeznek termosztátban és szobahőmérsékleten tenyésztést
- az antitest-titer nehezen értékelhető a kiterjedt antigénrokonság miatt
Terápia
[szerkesztés]- az elhúzódó enteritisek és az invazív fertőzések igényelnek kezelést
- alkalmazható szerek:
Prevenció és epidemiológia
[szerkesztés]- a fecalis-oralis terjedés megelőzésében az általános higiéniai rendszabályok segítenek
- különösen jelentős az, hogy a Y. enterocolitica a hűtőszekrényben tartott élelmiszerben is elszaporodhat
- a legtöbb enteralis fertőzéssel szemben a betegség ősszel és télen a leggyakoribb
- vadon élő állatok és rágcsálók hordozzák
- mégis leggyakoribb az emberről és a kontaminált élelmiszerrel való fertőződés
Yersinia pseudotuberculosis
[szerkesztés]Morfológia és biokémiai jellemzők
[szerkesztés]- fenotípusosan nagyon hasonló a Y. enterocoliticához
- a genomja ezzel szemben sokkal jobban hasonlít a Y. pestishez
- a szacharózt nem fermentálja
- hat szerocsoportra oszthatók
- vannak a Salmonella genussal is rokon antigénjei
Patogenezis
[szerkesztés]Virulenciafaktor
[szerkesztés]- hasonlóak az Y. enterocoliticához
- vannak további, kromoszómális génjei, melyek a virulenciáért felelősek
- a szérumrezisztencia és a kollagén IV-kötő képesség megmarad a virulenciaplazmid elvesztése után is
Különbségek a Y. enterocoliticához képest
[szerkesztés]- a mesenterialis nyirokcsomókban a tuberculosishoz hasonló szövettani képet okoz
- a tünetek általában súlyosabbak és elhúzódóbbak, mint a Y. enterocolitica fertőzésekben
- gyakoribb a septicaemiás forma
Diagnosztika
[szerkesztés]- nincs rá szelektív táptalaj
- emiatt a széklet tenyésztése gyakran eredménytelen
- nyirokcsomó-biopsziából nagyobb a kimutatás esélye
- csőagglutinációs teszt is használható
Terápia
[szerkesztés]- használható szerek:
- trimethoprim-sulfomethazol
- aminoglikozidok
- tetraciklinek
- leggyakrabban ezeket alkalmazzák
Epidemiológia
[szerkesztés]- zoonózis
- emlősök, rágcsálók hordozzák
- a fertőzés forrása elsősorban az állati széklettel fertőzött víz és táplálék
- háziállatként tartott hörcsög is jellemző forrás
- a közvetlen kontaktussal való átvitel kevéssé bizonyított