Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G+ bacillusok/Bacillus anthracis és cereus
Megjelenés
A Bacillusok általános jellemzői
[szerkesztés]- ellenállóképes spórát képeznek
- ezek a környezetben mindenhol jelen vannak
- gyakran mint kontamináns tenyésznek ki
- orvosi jelentősége a B. anthracisnak és a B. cereusnak van
Bacillus anthracis
[szerkesztés]Morfológia és biokémiai jellemzők
[szerkesztés]- G+, vaskos, csilló nélküli pálca
- téglához hasonló alakú
- hossza a 8 μm-t is elérheti
- mikroszkópos készítményben lánc alakban van jelen
- centrális, nem deformáló spórát képez
- megfelelő körülmények között tokot képez
- ez d-glutaminsavból épül fel
Tenyésztés
[szerkesztés]- egyszerű táptalajon is jól növekszik
- szabad levegőn száraz, szabálytalan, "medúzafő" megjelenésű telepeket képez
- 10% CO2-ban a telepek simák, szabályosak, kenhetőek
- ennek oka a tokképzés
- véres agaron legfeljebb a telep alatt van hemolízis
- a zselatint folyósítja
- igen ellenálló minden környezeti hatással szemben a spóraképzés miatt
- autoklávban 121 ˚C-on, 1 at túlnyomáson 15 perc alatt pusztul el
Patogenitás
[szerkesztés]A fertőzés mechanizmusa
[szerkesztés]- az általa okozott betegség a lépfene (anthrax)
- ez egy típusos zoonózis
- a legfogékonyabbak a kérődzők
- lovakban és egyéb háziállatokban is előfordul
- az ürülékkel a talajba és a fűre kerülő spórákkal fertőződnek
- ezek az elátkozott mezők
- a legfogékonyabbak a kérődzők
- az embert az állatból, az állati termékekből vagy a talajból származó spóra fertőzi
Virulenciafaktorok
[szerkesztés]- tok
- antiphagocytaer hatása van
- plazmid által kódolt toxinok:
- oedema faktor
- kalmodulin-dependens adenilcikláz
- letalis faktor
- nekrotoxin nem teljesen tisztázott hatásmechanizmussal
- protektív antigén
- mindkét másik toxinhoz szükséges (azok a fajlagos hatású A alegységek)
- azok sejtfelszínhez kötődő alegységeként funkcionál (B alegység)
- oedema faktor
Bőranthrax
[szerkesztés]- a spórák a bőr apró sérülésein át hatolnak be
- itt alakul ki a pokolvar vagy pustula maligna
- ez egy piros és oedemás udvarral körülvett nekrotizáló terület
- ha a folyamat a nyirokutakon vagy a vérpályán keresztül disszeminálódik, septicus kórkép alakul ki
Tüdőanthrax
[szerkesztés]- a spórák inhalációja által jön létre
- haemorrhagiás pneumoniát alakít ki
- ez gyorsan septicaemiává alakul
- kezelés nélkül 100%-ban terminális shockhoz és halálhoz vezet
- régen a gyapjúválogatók és csontgombcsiszolók betegsége volt
Bélanthrax
[szerkesztés]- igen ritka
- a fertőzött állat húsának elfogyasztása által alakul ki
- akár egy nap után haemorrhagiás hasmenést okoz
- gyorsan septicaemia alakul ki
- ez halálos kimenetelű
Diagnózis
[szerkesztés]Mikroszkópos vizsgálat
[szerkesztés]- a mikroszkópos vizsgálat az érintett terület váladékából a típusos morfológiájú, levágott végű kórokozókat mutatja ki
- a toknak megfelelően nem festődő udvar van a baktériumok körül
- ezt specifikus immunfluoreszcens vizsgálat egészítheti ki
Diagnózis tenyésztéssel
[szerkesztés]- a tenyésztésnél diagnosztikus értékű:
- az emelt CO2-tenzió melletti telepmorfológia
- csőtáptalajban a mozgás hiánya
- proteáz-aktivitás (fenyőfaszerű növekedés)
Intraperitonealis állatoltás
[szerkesztés]- egéren vagy tengerimalacon végzik
- végezhető mintával vagy tenyészettel is
- a kórokozó 1-2 nap alatt az állat septicaemia következtében beálló halálát okozza
- a kórokozó jelenléte visszatenyésztéssel vagy kenettel ellenőrizhető
- a Koch-féle posztulátumok felállításához is hasonló kísérletek vezettek, éppen a B. anthracissal
Szerológiai diagnózis
[szerkesztés]- ELISA-val végzik
- többnyire retrospektív
Terápia
[szerkesztés]- a gyakorlatban használt antibiotikum-csoportok nagy részével szemben érzékeny
- a diagnózis gyanúja esetén azonnal meg kell kezdeni a kezelést
- választandó szer a penicillin
- túlérzékenység esetén clindamycin vagy tetraciklin
- emberről emberre ritkán terjed
- a beteget ennek ellenére szigorúan el kell különíteni
Epidemiológia
[szerkesztés]- az elsődleges feladat a környezeti fertőző források megszűntetése
- az "elátkozott mezőket" már régebben felszámolták
- az elhullott állatokat el kell égetni
- az ellenanyagszint a fertőzés után gyorsan csökken
- nem marad vissza tartós immunitás
- állatokat lehet attenuált kórokozóval vakcinálni (Pasteur végezte először sikeresen)
- ezt emberen nem alkalmazzák, mert nem elég biztonságos
- toxoid adásával nem értek el tartós védettséget
- már van lehetőség rekombináns protektív antigén adására
- bejelentése és kijelentése kötelező
- értesítendő a hatósági állatorvos
- a tüdő- és bélanthraxos betegek elkülönítendőek
Bacillus cereus
[szerkesztés]Morfológia és diagnózis
[szerkesztés]- jól elkülöníthető a B. anthracistól:
- lekerekített pálcavégek
- csillók vannak
- tok nincs
- tenyészetben véres agaron igen széles hemolitikus zónát képez
endospóra képző
Patogenitás és virulenciafaktorok
[szerkesztés]A fertőzés formái
[szerkesztés]- ételmérgezés
- ritka sebfertőzések
- ebben nem bizonyított a szerepe
- traumás endophthalmitis
- ennek bizonyítottak kórokozója
Ételmérgezések
[szerkesztés]- két formája az emetikus és a hasmenéses szindróma
- az emetikus forma oka egy preformált, hőstabil enterotoxin
- ez néhány órás inkubáció után hat
- a hasmenéses forma oka egy hőlabilis enterotoxin
- ez 8 órás inkubáció után jelenik meg
- a toxin egy adenilát-cikláz-aktivátor
- az emetikus forma oka egy preformált, hőstabil enterotoxin
- a fertőzés forrása a nem megfelelően készített vagy tárolt élelmiszer
- legfőképpen a rizs
- az ételminta vizsgálata gyakan milliárdos nagyságrendű csíra/g-ot mutat ki
Terápia
[szerkesztés]- az ételmérgezés kezelés nélkül vagy tüneti kezelése gyógyul
- antibiotikum adása nem szükséges
- a traumás endophthalmitis kezelése penicillin-származékokkal történik
Egyéb Bacillusok
[szerkesztés]- kontaminánsként van jelentőségük
- azonosításuk differenciáldiagnosztikai szempontból fontos
- fajok:
- B. subtilis
- B. mesentericus
- B. megaterium
- különleges jelentősége van a B. stearothermophilusnak
- ennek erősen hőálló a spórája, autoklávok hatékonyságának ellenőrzésére használják
- hasonlóan Bacillus-spórákat használnak a sugár- és gázsterilezés ellenőrzésére
- ilyen spórák a B. globigii és a B. pumilis