Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G+ bacillusok/Bacillus anthracis és cereus

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A Bacillusok általános jellemzői

[szerkesztés]
  • ellenállóképes spórát képeznek
    • ezek a környezetben mindenhol jelen vannak
    • gyakran mint kontamináns tenyésznek ki
  • orvosi jelentősége a B. anthracisnak és a B. cereusnak van

Bacillus anthracis

[szerkesztés]

Morfológia és biokémiai jellemzők

[szerkesztés]
  • G+, vaskos, csilló nélküli pálca
    • téglához hasonló alakú
    • hossza a 8 μm-t is elérheti
  • mikroszkópos készítményben lánc alakban van jelen
  • centrális, nem deformáló spórát képez
  • megfelelő körülmények között tokot képez
    • ez d-glutaminsavból épül fel

Tenyésztés

[szerkesztés]
  • egyszerű táptalajon is jól növekszik
    • szabad levegőn száraz, szabálytalan, "medúzafő" megjelenésű telepeket képez
    • 10% CO2-ban a telepek simák, szabályosak, kenhetőek
      • ennek oka a tokképzés
  • véres agaron legfeljebb a telep alatt van hemolízis
  • a zselatint folyósítja
  • igen ellenálló minden környezeti hatással szemben a spóraképzés miatt
    • autoklávban 121 ˚C-on, 1 at túlnyomáson 15 perc alatt pusztul el

Patogenitás

[szerkesztés]

A fertőzés mechanizmusa

[szerkesztés]
  • az általa okozott betegség a lépfene (anthrax)
  • ez egy típusos zoonózis
    • a legfogékonyabbak a kérődzők
      • lovakban és egyéb háziállatokban is előfordul
    • az ürülékkel a talajba és a fűre kerülő spórákkal fertőződnek
  • az embert az állatból, az állati termékekből vagy a talajból származó spóra fertőzi

Virulenciafaktorok

[szerkesztés]
  • tok
    • antiphagocytaer hatása van
  • plazmid által kódolt toxinok:
    • oedema faktor
      • kalmodulin-dependens adenilcikláz
    • letalis faktor
      • nekrotoxin nem teljesen tisztázott hatásmechanizmussal
    • protektív antigén
      • mindkét másik toxinhoz szükséges (azok a fajlagos hatású A alegységek)
      • azok sejtfelszínhez kötődő alegységeként funkcionál (B alegység)

Bőranthrax

[szerkesztés]
  • a spórák a bőr apró sérülésein át hatolnak be
    • itt alakul ki a pokolvar vagy pustula maligna
    • ez egy piros és oedemás udvarral körülvett nekrotizáló terület
  • ha a folyamat a nyirokutakon vagy a vérpályán keresztül disszeminálódik, septicus kórkép alakul ki

Tüdőanthrax

[szerkesztés]
  • a spórák inhalációja által jön létre
  • haemorrhagiás pneumoniát alakít ki
    • ez gyorsan septicaemiává alakul
  • kezelés nélkül 100%-ban terminális shockhoz és halálhoz vezet
  • régen a gyapjúválogatók és csontgombcsiszolók betegsége volt

Bélanthrax

[szerkesztés]
  • igen ritka
  • a fertőzött állat húsának elfogyasztása által alakul ki
  • akár egy nap után haemorrhagiás hasmenést okoz
    • gyorsan septicaemia alakul ki
    • ez halálos kimenetelű

Diagnózis

[szerkesztés]

Mikroszkópos vizsgálat

[szerkesztés]
  • a mikroszkópos vizsgálat az érintett terület váladékából a típusos morfológiájú, levágott végű kórokozókat mutatja ki
    • a toknak megfelelően nem festődő udvar van a baktériumok körül
  • ezt specifikus immunfluoreszcens vizsgálat egészítheti ki

Diagnózis tenyésztéssel

[szerkesztés]
  • a tenyésztésnél diagnosztikus értékű:
    • az emelt CO2-tenzió melletti telepmorfológia
    • csőtáptalajban a mozgás hiánya
    • proteáz-aktivitás (fenyőfaszerű növekedés)

Intraperitonealis állatoltás

[szerkesztés]
  • egéren vagy tengerimalacon végzik
  • végezhető mintával vagy tenyészettel is
  • a kórokozó 1-2 nap alatt az állat septicaemia következtében beálló halálát okozza
  • a kórokozó jelenléte visszatenyésztéssel vagy kenettel ellenőrizhető
  • a Koch-féle posztulátumok felállításához is hasonló kísérletek vezettek, éppen a B. anthracissal

Szerológiai diagnózis

[szerkesztés]
  • ELISA-val végzik
  • többnyire retrospektív

Terápia

[szerkesztés]
  • a gyakorlatban használt antibiotikum-csoportok nagy részével szemben érzékeny
  • a diagnózis gyanúja esetén azonnal meg kell kezdeni a kezelést
  • választandó szer a penicillin
    • túlérzékenység esetén clindamycin vagy tetraciklin
  • emberről emberre ritkán terjed
    • a beteget ennek ellenére szigorúan el kell különíteni

Epidemiológia

[szerkesztés]
  • az elsődleges feladat a környezeti fertőző források megszűntetése
    • az "elátkozott mezőket" már régebben felszámolták
    • az elhullott állatokat el kell égetni
  • az ellenanyagszint a fertőzés után gyorsan csökken
  • nem marad vissza tartós immunitás
    • állatokat lehet attenuált kórokozóval vakcinálni (Pasteur végezte először sikeresen)
    • ezt emberen nem alkalmazzák, mert nem elég biztonságos
    • toxoid adásával nem értek el tartós védettséget
    • már van lehetőség rekombináns protektív antigén adására
  • bejelentése és kijelentése kötelező
    • értesítendő a hatósági állatorvos
    • a tüdő- és bélanthraxos betegek elkülönítendőek

Bacillus cereus

[szerkesztés]

Morfológia és diagnózis

[szerkesztés]
  • jól elkülöníthető a B. anthracistól:
    • lekerekített pálcavégek
    • csillók vannak
    • tok nincs
  • tenyészetben véres agaron igen széles hemolitikus zónát képez

endospóra képző

Patogenitás és virulenciafaktorok

[szerkesztés]

A fertőzés formái

[szerkesztés]
  • ételmérgezés
  • ritka sebfertőzések
    • ebben nem bizonyított a szerepe
  • traumás endophthalmitis
    • ennek bizonyítottak kórokozója

Ételmérgezések

[szerkesztés]
  • két formája az emetikus és a hasmenéses szindróma
    • az emetikus forma oka egy preformált, hőstabil enterotoxin
      • ez néhány órás inkubáció után hat
    • a hasmenéses forma oka egy hőlabilis enterotoxin
      • ez 8 órás inkubáció után jelenik meg
      • a toxin egy adenilát-cikláz-aktivátor
  • a fertőzés forrása a nem megfelelően készített vagy tárolt élelmiszer
    • legfőképpen a rizs
    • az ételminta vizsgálata gyakan milliárdos nagyságrendű csíra/g-ot mutat ki

Terápia

[szerkesztés]
  • az ételmérgezés kezelés nélkül vagy tüneti kezelése gyógyul
    • antibiotikum adása nem szükséges
  • a traumás endophthalmitis kezelése penicillin-származékokkal történik

Egyéb Bacillusok

[szerkesztés]
  • kontaminánsként van jelentőségük
    • azonosításuk differenciáldiagnosztikai szempontból fontos
  • fajok:
    • B. subtilis
    • B. mesentericus
    • B. megaterium
  • különleges jelentősége van a B. stearothermophilusnak
    • ennek erősen hőálló a spórája, autoklávok hatékonyságának ellenőrzésére használják
    • hasonlóan Bacillus-spórákat használnak a sugár- és gázsterilezés ellenőrzésére
      • ilyen spórák a B. globigii és a B. pumilis