Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Általános virológia/Antivirális immunitás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Aktív immunizálás[szerkesztés]

Követelmények a vírusvakcinákkal szemben[szerkesztés]

  • hatásosság
    • a vakcinának protektív és megfelelő típusú immunválaszt kell kiváltania
    • a humorális immunitáson belül fontos lehet a mucosalis ellenanyagok jelenléte
    • a celluláris immunitás kiváltása általában kívánatos
      • ez alól kivételek a hepatitisvírusok
    • általában kívánatos a tartós védelem
    • az élő vakcinák általában hatásosabbak
  • biztonság
    • az új és a jelenleg használt vakcinák biztonságosságát is folyamatosan vizsgálni kell
    • elsősorban az élő attenuált vakcináknál lehet probléma
      • ezek véletlenszerűen visszamutálódhatnak vad típussá
  • stabilitás
    • ez is elsősorban az élő vakcináknál probléma
    • szükséges lehet a vakcina hűtése
  • ár
    • olyan árúaknak kell lenniük, hogy a fejlődő országok lakossága is hozzájuthasson

Élő vakcinák[szerkesztés]

Heterológ vakcinák[szerkesztés]

  • az első vírusvakcina, a vacciniavírus ilyen típusú vakcina volt
    • a vacciniavírus a tehénhimlő egy változata lehet
    • ma ilyeneket nem használnak az emberi vírusfertőzéseknél
    • a baromfik Marek-kórja ellen alkalmazzák a pulyka herpesvírusát

Attenuált vakcinák[szerkesztés]

  • ezeket a vírusgenomban sorozatos in vitro passzálások során létrejött véletlenszerű mutációkkal hozzák létre
  • célzott mutagenezissel is előállíthatóak
    • ilyeneket még nem használnak a gyakorlatban
  • visszaalakulhatnak in vivo virulens törzsekké, de ez igen ritka
    • az attenuált poliovírus (Sabin-vakcina) esetében ez 1 millió vakcinációból kevesebb, mint 1 esetben fordul elő
    • itt az 1-es típusban 57 bázis szenvedett mutációt, a 2-es és 3-as típusokban csak néhány, ezek alakulhatnak vissza
  • egyéb élő attenuált vakcinák:
    • kanyaró
    • rubeola
    • mumps
    • sárgaláz

Inaktivált vakcinák[szerkesztés]

  • előnyük, hogy nem fertőzőek, a visszaalakulás nem lehetséges
  • hátrányuk, hogy kevésbé immunogének, mint az élő vakcinák
  • az inaktiválást régen formaldehiddel, ma β-propiolaktonnal végzik
  • forgalomban lévő inaktivált vírusvakcinák:
    • poliomyelitis (Salk-vakcina)
    • influenza
    • veszettség

Subunit vakcinák[szerkesztés]

  • akkor használható, ha ismert, hogy a vírus melyik alkotóeleme váltja ki a protektív immunválaszt
    • ekkor az tisztítható, vagy rekombináns módszerrel előállítható
  • ma alkalmazott ilyen oltás a HBV elleni vakcina
    • ez rekombináns úton előállított HBsAg-t tartalmaz
  • speciális formájuk a T- vagy B-sejt-epitópként viselkedő szintetikus pepitek
    • specifikusan a vírusantigén MHC-n prezentált szakaszát alkalmazzák
    • ezek előnye, hogy nem tartalmazzák a fehérje nem szükséges részét
    • több epitóp összekapcsolható, így a vakcina még hatásosabb
    • nehézség, hogy a prezentált peptidrészlet függ az illető személy MHC-típusától is
    • ezeket ma még nem használják

Klónozott géneket kifejező vakcinák[szerkesztés]

Alapelv[szerkesztés]

  • a vírus valamely antigénjét expresszáló, nem patogén vektort juttatnak a szervezetbe
  • ez a tartós fehérjetermelés miatt jobb immunválaszt vált ki, mint az alegység-vakcinák

Vírusvektorok[szerkesztés]

  • a vacciniavírus használata a legígéretesebb
    • ennek nagy DNS-e van
    • hátránya, hogy 100 000-ből 1 esetben encephalitist okoz
    • immunszuppresszáltakban sem használható
  • egyéb, vektorként használható vírusok:
    • madarak poxvírusai
    • adenovírusok
    • HSV
    • VZV
    • picornavírusok

Baktériumvektorok[szerkesztés]

  • leginkább a BCG merült fel
    • ez celluláris immunitást vált ki
    • ez megfelel a vírusellenes immunitás igényeinek
    • emellett alkalmas lehet más intracelluláris kórokozók elleni vakcina kifejlesztésére is

Plazmidvektorok[szerkesztés]

  • alapelvük az a felfedezés, hogy az izomba vagy bőrbe injektált DNS tartósan expresszálódik
    • ehhez a DNS-t megfelelő promoterekkel és enhancerekkel kell ellátni
    • potenciális veszély a gazdasejt genomjába való integrálódás
      • ezáltal a gazdasejt megváltoztatása, akár daganatképződés
  • kísérleti állatokban hatásosak
    • egyelőre nem figyeltek meg genomba integrálódást
    • folyamatban van a kipróbálása

Jelenleg aktív immunizálásra használt vakcinák[szerkesztés]

Kanyaró[szerkesztés]

  • élő attenuált vakcina
  • a fejlett országokban csaknem eltűnt a betegség
  • legalább 6, de inkább 12 hónapos korig célszerű várni anyai ellenanyagok miatt
  • legalább 20 évre ad védettséget

Mumps[szerkesztés]

  • élő attenuált vakcina
  • hasonló megfontolások érvényesek, mint a kanyaró esetében

Rubeola[szerkesztés]

  • élő attenuált vakcina
  • elsődleges cél a leánygyermekek immunizálása
  • csökkenteni kell a populációban a keringő vírus mennyiségét
    • ezért mindenkit immunizálnak, nemtől függetlenül
    • ennek célja, hogy a gyengébb immunitást kifejlesztett nők esélye kisebb legyen a fertőzésre

Poliomyelitis[szerkesztés]

  • két lehetősége van:
    • a Salk-vakcina inaktivált
    • a Sabin-vakcina élő attenuált
  • a Sabin-vakcina mucosalis immunitást fejleszt ki
    • hátránya, hogy kockázatos az attenuált vírus visszaalakulása miatt
    • emiatt egyes országokban csak a Salk-vakcinát alkalmazzák
    • Magyarországon a két vakcina kombinációját alkalmazzák

Hepatitis-B[szerkesztés]

  • a rekombináns vakcinát élesztőgomba termeli
  • Magyarországon 1999-ben az általános iskola VIII. osztályában tették kötelezővé
  • Afrikában és a Távol-Keleten gyermek- és csecsemőkorban adják

Hepatitis-A[szerkesztés]

  • inaktivált vírus
  • endémiás területre utazó turistáknak adható

Veszettség[szerkesztés]

  • humán diploid sejtvonalban szaporított, majd inaktivált lyssavírus
  • ez az egyetlen vírusvakcina, ami a fertőzés után adható

Sárgaláz[szerkesztés]

  • a vakcina a 17D attenuált törzs
  • a trópusokon élőket és az odautazókat immunizálják
  • elölt vírust használnak:
    • japán B encephalitisben
    • Rift Valley Fever-ben

Influenza[szerkesztés]

  • inaktivált vírus
    • két A és egy B törzs
  • nem vált ki hosszú ideig tartó védettséget
  • évente új oltás szükséges
    • ennek oka az antigén-shift és drift jelensége
  • teljes védettség 30%-ban, részleges védettség 70%-ban

Varicella-zoster[szerkesztés]

  • az OKA élő attenuált törzset használják a világ bizonyos részein
  • egészségesekben 95%-os védelmet ad
    • immunszuppresszáltakban gyengébb a védelem
  • Magyarországon még nem használják általánosan

Passzív immunizálás[szerkesztés]

Veszettség[szerkesztés]

  • emberi önkéntesek hiperimmunizálásával készítik
  • fertőzésveszélynek fokozottan kitett személyeknek adják
  • aktív és passzív immunizálást együtt alkalmaznak

Hepatitis-B[szerkesztés]

  • veszélyeztetett személyeknek adják
  • gyakran együtt alkalmazzák az aktív immunizálással

Hepatitis-A[szerkesztés]

  • endémiás területre utazóknak adják

VZV[szerkesztés]

  • disszeminált herpes zoster megelőzésére alkalmas

Kanyaró[szerkesztés]

  • immunkárosodott gyermekek védelmében van jelentősége

Védőoltások Magyarországon[szerkesztés]

Kötelező oltási séma[szerkesztés]

  • BCG
    • 0-6 hetes korban
  • DTPa + IPV + HIB
    • 2, 3, 4 és 18 hónapos korban
  • DTPa + IPV
    • 6 éves korban
    • dTap emlékeztető 11 éves korban (6. osztályban)
  • MMR
    • 15 hónapos korban
    • MMR emlékeztető 11 éves korban (6. osztályban)
  • HBV
    • 13 éves korban (7. osztályban)

Szükség esetén adható oltások[szerkesztés]

Külföldi utakkal kapcsolatos oltások[szerkesztés]

  • sárgaláz
  • HAV

Egyéb oltóanyagok[szerkesztés]

  • kullancsencephalitis
  • Pneumococcus-elleni vakcina