Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Klinikai fiziológia/Vascularis szabályozómechanizmusok

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Az érátmérő szabályozása

[szerkesztés]

Extrinsic és intrinsic szabályozás

[szerkesztés]
  • extrinsic: idegi és hormonális szabályozás
  • intrinsic: az ér lokális szabályozása
  • az érellenállás fő meghatározói a kis artériák és arteriolák (rezisztenciaerek)

Vasoconstrictor mechanizmusok

[szerkesztés]
  • a különféle vasoconstrictor hatású metabolitok a saját receptorukon keresztül G-fehérje-mediált úton aktiválják a PLC-t
    • ez DAG-ot és IP3-at termel
  • az IP3 elősegíti a Ca kiáramlását a SR-ből
  • ez kalmodulinon át a miozin könnyűlánc-kinázt aktiválja
  • ezáltal bekövetkezik az izom összehúzódása

Vasodilatator mechanizmusok

[szerkesztés]
  • a β2-adrenerg receptor, az adenozin-receptor és a prosztaglandin-receptor a membránban lévő adenilát-ciklázt aktiválják
  • az ANP (atrialis natriuretikus peptid) receptoron keresztül a guanilát-ciklázt aktiválja
  • a NO közvetlenül aktiválja a guanilát-ciklázt
  • a keletkező cAMP és cGMP a miozin könnyűlánc-kinázt gátolja
    • ezen kívül a Ca-szintet is csökkentik
  • ezáltal az izom tónusa csökken

Az endothelium funkciói

[szerkesztés]

Vazoaktív anyagok szekréciója

[szerkesztés]
  • vasodilatatorok:
    • NO
    • prosztacilin (PGI2)
    • bradikinin
    • EDHF
  • vasoconstrictorok:
    • endothelin
    • AT-I
  • vasoconstrictor-vasodilatator konverzió:
    • ACh
    • szerotonin
    • hiányzó endothelium mellett ezek vasoconstrictorok

Antithromboticus hatások

[szerkesztés]
  • antiaggregációs hatás:
    • NO
    • PGI2
  • antithromboticus hatás:
    • thrombosis-rezisztens felszín

Immunológiai funkciók

[szerkesztés]
  • antigén-prezentálás
  • IL-1 szekréciója
  • leukocyták diapedesiséhez szükséges faktorok expressziója

Enzimatikus funkciók

[szerkesztés]
  • ACE
  • szénsav-anhidráz (nagy mennyiségben a tüdőben)

Növekedési szignálok szekréciója

[szerkesztés]
  • VEGF (vascular endothelial growth factor)
  • heparin-szerű növekedési faktorok

Vascularis szabályozófaktorok

[szerkesztés]

Prosztaglandinok

[szerkesztés]
  • két útvonalon keletkeznek és hatnak
  • endothelialis útvonal: a keletkező prosztaciklin vazodilatációt okoz
  • thrombocyta-útvonal: itt a thromboxan A2 vazokonstrikciót és trombózist okoz

Nitrogén-monoxid

[szerkesztés]

Kémiai jellemzők, szintézis

[szerkesztés]
  • féléletideje csak néhány mp
  • lipofil, oldható gáz, szabadon diffundál át a membránokon
  • szintetizáló enzimek:
    • NOS-I vagy nNOS: az idegrendszerben
    • NOS-II vagy iNOS: makrofágokban és endotheliumban
      • indukálható
    • NOS-III vagy eNOS: endothelialis, fokozza az expresszióját:
      • ösztrogén
      • inzulin
      • krónikus áramlási nyíróerő-növekedés (wall shear stress)

Hatásmechanizmus

[szerkesztés]
  • az NO közvetíti a simaizomra az endotheliumról bizonyos keringő vazoaktív metabolitok hatását (lásd később)
  • a NO a guanilát-ciklázt aktiválja
  • a cGMP-szint fokozódik
  • protein-kináz G aktiválódik
  • az ic. Ca-szint csökken
  • vazodilatáció következik be

Termelődését kiváltó hatások

[szerkesztés]
  • humorális hatások: az ic. Ca-szintet emelik
    • ACh
    • hisztamin
    • bradykinin
    • P anyag
    • VIP
    • inzulin
  • mechanikus hatások: áramlás indukálta vasodilatatio
    • mechanoszenzitív ioncsatornákon és TyrK-okon át hatnak
  • endotoxin shock és gyulladás: az iNOS mediálja
    • endotoxin shock: az LPS váltja ki a monocytákban a TNF-α termelődését
    • gyulladás: IL-ek és TNF-α hatására hozzájárul a lokális rubor és calor tünetekhez
  • exogén kémiai hatások: nitrátvegyületek

EDHF

[szerkesztés]
  • az ACh és a bradikinin hatása akkor is fellép, ha a NO és PGI2-képződés gátolt
  • kémiai szerkezete nem ismert
  • fél-életideje 70 s körüli
  • az endothelen kialakult hiperpolarizáció a myoepithelialis gap junction-ökön terjed a simaizomra
    • ezek gátlása esetén az EDHF hatása csak az endothelre terjed ki

Angiotenzin- és bradikinin-rendszer

[szerkesztés]

A rendszer működése

[szerkesztés]
  • prekurzorok:
    • az angiotenzinogén és a kininogén konstitutíve jelen van a vérben
  • aktiváció:
    • az angiotenzinogénből a renin hatására lesz AT-I
    • a kininogénből a fokozódó áramlás és a kallikrein hatására lesz bradikinin
      • ezt a prekallikreinből szintetizálja az aktivált FXII
  • angiotenzin-konvertáló enzim (ACE):
    • az AT-I-ből AT-II-t készít
    • a bradikinint inaktiválja
  • hatások:
    • AT-II: vasoconstrictio
      • endothelin és noradrenalin mediálja
    • bradikinin: vasodilatatio
      • NO, PGI2 és EDHF mediálja

AT-receptor antagonisták és ACE-gátlók

[szerkesztés]
  • az AT1-R antagonisták mellett az AT2 receptorok működnek
    • ezek közvetlenül és NO-on keresztül kardioprotektív, vasodilatatív és antifibroticus hatásúak
  • az ACE-gátlók az AT-II szintjét csökkentik, mindkét receptor útvonala csökken
    • a bradikinin inaktiválódása is gátolt
    • ennek a NO-on keresztül kardioprotektív és vasodilatatív hatása van

Endothelinek

[szerkesztés]
  • oligopeptidek, két diszulfid híddal
  • 4 típusuk van
  • prepro-formában szintetizálódnak
  • két receptoruk van:
    • az ET-A-n hatva vasoconstrictív hatásúak (főleg ez)
    • az ET-B-n hatva vasodilatatív hatásúak
  • fokozza a termelődését:
    • AT-II
    • TGF-β
    • hypoxia
    • véráramlás
    • szabad gyökök
    • kóros körülmények között ezek hatására vált ki vasoconstrictiót
  • csökkenti a termelődését:
    • PGI2, NO, ANF
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Jegyzetek_medikusoknak/Klinikai_fiziológia/Vascularis_szabályozómechanizmusok&oldid=144289”