Jegyzetek medikusoknak/Klinikai fiziológia/Passzív heterotopiák és ventricularis ritmuszavarok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Passzív heterotopiák[szerkesztés]

Junctionalis pótsystole és pótritmus[szerkesztés]

  • pótsystole akkor alakul ki, ha nincs sinusaktivitás egy bizonyos ideig
  • ha a sinuscsomó kiesése tartós, akkor junctionalis pótritmus alakul ki
  • a pitvarok retrográd irányban aktiválódnak
    • így fordított P alakul ki
    • érdekes módon a kis kék könyv szerint ilyenkor nincsenek P hullámok

(szerk.: valószínűleg mert gyakran beolvadhatnak a következő qrs-be, és ezért nem látszanak)

  • a pótritmus esetében a szívfrekvencia 60/min

Idioventricularis pótsystole és pótritmus[szerkesztés]

  • sem a sinuscsomó, sem az AV-csomó nem képes pacemakerként múködni
    • vagy egyáltalán nem múködnek
      • ilyenkor nincsenek P-hullámok
    • vagy működnek, de nem jut el az ingerületük a kamrákig
      • ekkor vannak P-hullámok, de a QRS-ektől függetlenül jelentkeznek
  • az ingerület forrása a kamrákban helyezkedik el
    • ennek megfelelően kiszélesedett QRS látható az EKG-n az ingerület lassú terjedése miatt
      • azért terjed lassan az ingerület, mert nem a "dedikált" ingerületvezető rendszert használja

Parasystolia[szerkesztés]

Lényege, hogy két ingerképző fókusz egymással versengve aktiválja a szív valamelyik üregét.

  • az egyik ezek közül a sinuscsomó
  • az ectopiás fókuszt belépési blokk védi a sinuscsomó depolarizáló hatásától
    • ez lehet teljes, ez a klasszikus eset (nem modulált)
    • lehet részleges, ez a modulált parasystolia

EKG-jellemzők[szerkesztés]

  • legfontosabb, hogy az ectopiás ütések szabályos rendben követik egymást
  • a sinuscsomóból származó ütések (keskeny QRS, szabályos P) nem biztos, hogy ilyen szabályosak
    • előfordul, hogy az ectopiás ingerület eléri és "reseteli" a sinuscsomót
    • ebben az esetben a következő szabályos P pontosan annyi idő múlva következik, amennyi egyébként a szabályos sinusritmus periódusideje

Pitvari parasystolia[szerkesztés]

  • ebben az esetben a normál és az ectopiás ingerület is keskeny
  • előfordul fúziós P-hullám is
    • ez akkor alakul ki, ha a pitvarokat a két pacemaker egyszerre aktiválja

Kamrai parasystolia[szerkesztés]

  • itt széles QRS-ek láthatók
  • előfordulnak fúziós QRS-ek

Interferencia-disszociáció[szerkesztés]

Nem tudtam rájönni, hogy ez mit is jelent. Ha te tudod, akkor javítsd ki, vagy szólj nekem (AttishOculus)! Köszi.
  • egy nagyon komoly cikk szerint olyan AV-disszociáció, amit interferencia okoz
    • az AV-disszociáció azt jelenti, hogy a kamrák és a pitvarok eltérő frekvenciával működnek (naigen. kb ez a lényeg, a kamrák és a pitvarok között semmilyen, retro- vagy antóerograd kapcsolat nincs!)
    • az interferencia azt jelenti, hogy két ellentétes helyről érkező ingerület közül az AV-csomó refrakteritása miatt csak az egyik halad át
      • elvileg ez a lényege a másodfokú AV-blokknak
    • ebből mindenki próbálja meg a maga számára összerakni, hogy mi is az interferencia-disszociáció
  • maximálisan érdeklődőknek itt a fentebb említett komoly cikk is

Kamrai eredetű aktív heterotopiák[szerkesztés]

Kamrai extrasystole[szerkesztés]

  • széles QRS-ek
    • a QRS-ek a vártnál előbb jelentkeznek
  • ha aktiválja a pitvarokat, akkor fordított P jelenhet meg

Előfordulásai[szerkesztés]

  • sporadikus
  • bigeminia
  • trigeminia
  • quadrigeminia
  • salve: 3-5 ES egymás után
  • kapcsolt ES: 1 normál, 2 ES

R a T-n jelenség[szerkesztés]

  • a kamrai ectopiák egybeeshetnek az előző normális kamrai ciklus repolarizációjával
  • ez malignus kamrai ritmuszavarokra hajlamosít

Idioventricularis akceleráció[szerkesztés]

  • a kamrai tachycardia lassú formája
    • a ritmus kevesebb, mint 120/min
  • akut szívinfarktusban és reperfúziós szövődményként gyakori

Kamrai tachycardia[szerkesztés]

  • a ritmus a kamrából ered
    • emiatt a QRS kiszélesedett
  • legalább 6 egymást követő kamrai ES-nek kell jelen lennie
  • a
  • legnagyobb veszélye, hogy könnyen átmehet kamrafibrillációba

Kamrai flutter[szerkesztés]

  • az EKG képe majdnem pontosan a szinuszfüggvény grafikonja
  • a frekvencia 150-300/min
  • a keringés összeomlik
    • azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést

Kamrai fibrilláció[szerkesztés]

  • dezorganizált kamrai tevékenység
  • a frekvencia 150-500/min közötti
  • nincs semmilyen felismerhető EKG hullám
  • azonnal defibrillálni kell
  • átalakulhat asystoliába
    • ha ez bekövetkezett, akkor a defibrilláció hatástalan