Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Klinikai fiziológia/Az EKG alapjai

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Elektrofiziológiai alapok

[szerkesztés]

Kamrai szívizomsejt AP-je

[szerkesztés]
  • a lényege, hogy a Na beáramlása depolarizál, a K kiáramlása repolarizál, míg a Ca beáramlása alakítja ki a platót

0. gyors Na-beáramlás

  1. lassú Ca-beáramlás, K-kiáramlás (plató)
  2. gyors K-kiáramlás
  3. nyugalmi potenciál

EKG-hullámok keletkezése

[szerkesztés]
  • akkor keletkezik pozitív kitérés egy adott elvezetésben, ha a depolarizáció az elektróda felé halad
    megj: vagy a repolarizáció az elktróda felől halad? (pölö T hullám)

EKG-elvezetések

[szerkesztés]

Einthoven-féle bipoláris végtagi elvezetések

[szerkesztés]
  • ezeknél a három mért végtag (JK, BK, BL) közül csak kettő között mérünk
  • az I-es elvezetés legfelül van, a két kar között
    • ez oldalirányból tekint a szívre, a bal kar felől, vagyis a hexaaxiális rendszer 0˚-áról (szemből 3 óra)
  • a II-es van jobbról, a JK és a BL között
    • ez a bal láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 60˚-áról (szemből 5 óra)
  • a III-as van balról, a BK és a BL között
    • ez a jobb láb felől tekint a szívre, a hexaaxiális rendszer 120˚-áról (szemből 7 óra)

Goldberger-féle unipoláris végtagi elvezetések

[szerkesztés]
  • ezeket aVR, aVL, aVF jelöli
  • az 'a' az augmented rövidítése
  • az aVR -150˚-os szögben néz a szívre, vagyis 10 óránál
  • az aVL -30˚-os szögben néz a szívre, vagyis 2 óránál
  • az aVF 90˚-os szögben néz a szívre, vagyis 6 óránál

Mellkasi és dorsalis elvezetések

[szerkesztés]

A mellkasi elvezetések jelzése: V1-V6. Az egyes elvezetések felhelyezése:

  • V1: 4. intercostalis tér, a sternumtól jobbra
  • V2: 4. intercostalis tér, a sternumtól balra
  • V3: középen a V2 és a V4 között
  • V4: 5. intercostalis tér, a medioclavicularis vonalban
  • V5: a V4 és V6 közé, az elülső hónaljvonalban
  • V6: 5. intercostalis tér, a középső hónaljvonalban

A dorsalis elvezetéseket ritkán használják. Jelzésük: VD1-VD3. Helyük: (kb.)

  • VD1: a spina scapulae szintjében, a középvonal és a scapula medialis széle közötti vonalon
  • VD2: az angulus inferior scapulae alatt, a VD1-gyel azonos függőleges vonalban
  • VD3: valahol az L1 magassága körül, a fentiekkel egy vonalban

Az elvezetések orientációja a szívhez képest

[szerkesztés]
aVL  2  óra
I    3  óra
II   5  óra
aVF  6  óra
III  7  óra
aVR  10 óra

Az EKG hullámai és szakaszai

[szerkesztés]

P-hullám

[szerkesztés]
  • a pitvarok depolarizációja hozza létre
  • normálisan max. 2 kiskocka széles (ettől szélesebb= P mitrale)
  • gyanúsak a 2,5 kiskockánál magasabb P-hullámok (P pulmonale)
    • ennek hátterében a jobb pitvar hypertrophiája áll

PQ-szakasz

[szerkesztés]
  • ez az atrioventricularis (AV) átvezetést jelenti
  • időtartama:
    • nem kevesebb, mint 3 kiskocka (0,12 s)
    • nem több, mint 5 kiskocka (0,2 s)
  • a hossza állandó kell legyen

QRS-komplexum

[szerkesztés]
  • a QRS-komplexum a kamrai munkaizomzat depolarizációjának felel meg
  • a szabályos QRS-ben:
    • a legnagyobb Q és a legnagyobb R is maximum 25 mm lehet
    • a szélesség maximum 3 kiskocka (0,12 s)(kiszélesedése átvez. zavart jelenthet, jobb, vagy bal Tavara szár blokk, kiszélesedés nélkül inkomplett szár blokk)

A komplexus elemeinek definíciója

[szerkesztés]
  • az első negatív irányú kitérés a Q-hullám
  • az első pozitív irányú kitérés az R-hullám
  • az R-hullám utáni első negatív kitérés az S-hullám

Speciális esetek

[szerkesztés]
  • a Q vagy az S hiányozhat
  • ha csak egyetlen, negatív irányú kitérés van jelen, akkor azt QS-nek nevezzük
  • ha csak egyetlen, pozitív irányú kitérés van jelen, akkor az R-hullám
  • ha az S-hullám után közvetlenül újra pozitív kitérés jelentkezik, akkor az az R', amit S' követhet stb.

Ventricularis aktivációs idő (VAT)

[szerkesztés]
  • a Q kezdetétől az R csúcsáig eltelt idő

R-hullám-progresszió

[szerkesztés]
  • azt kell figyelni, hogy az R hullám magassága melyik elvezetésben haladja meg először az S hullám magasságát
  • normálisan ez a V2 vagy a V3 elvezetésben következik be

ST-szakasz és QT-távolság

[szerkesztés]
  • az ST-szakasz a kamrai izomzat depolarizált állapotának felel meg
    • fiziológiásan izoelektromos
  • a QT-szakaszt a QRS kezdetétől a T végéig kell mérni
    • hossza:
    • a QT-szakasz fiziológiás hossza függ a szívfrekvenciától, ezért a szívfrekvenciára korrigált QT-időnek van diagnosztikus értéke
      • ennek kiszámítása: QTc = QT / sqrt(RR)
    • a QTc normál értéke: 0,35-0,43 s, vagyis kb. 9-11 kiskocka

T-hullám

[szerkesztés]
  • magassága feleakkora, mint az őt megelőző QRS-é
    • ennek megítélése szubjektív
  • a túl lapos T-hullám is kóros tünet

His-köteg EKG

[szerkesztés]
  • aa His-köteg elektrogramon a P-hullám kezdete az A pont
  • a P-hullám csúcsánál van egy bifázisos impulzus, ez az A'
  • a H pont a His-köteg aktivációjának felel meg
  • a kamra aktivációja által keltett szabálytalan jel a V

Az EKG értékelésének algoritmusa

[szerkesztés]

Szívfrekvencia

[szerkesztés]
  • gyors megállapításának módja: 300 / RR' nagykockákban
  • pontosabb megállapítása, illetve megállapítása arrhythmia esetén hosszabb időtartamon keresztül (pl. 10 s) R-hullámok számlálásával történik

Tengelyállás

[szerkesztés]
  • gyors megállapítása a hexaaxiális rendszer segítségével lehetséges
  • kizárólag a végtagi elvezetéseket figyelembe véve megkeressük azt az elvezetést, amelyben az R hullám a legnagyobb (lehet negatív is)
  • ha az R hullám negatív, akkor az adott elvezetésnek megfelelő irány ellenkezőjét vesszük szívtengelynek

(butaság. az R hullám per definitionem pozitív ! használjuk a qrs komplexus összkimozdulásait, előjelesen összeadva.)

  • tartományai:
    • normál tengelyállás: 0 - 90˚ (3-6 óra
      • ennek megfelelően legnagyobb R: I, II, -aVR, (aVF)
    • jobb tengelydeviáció: 90 - 180˚ (6-9 óra)
      • legnagyobb R: III, -aVL, (aVF)
    • bal tengelydeviáció: -90 - 0˚ (0-3 óra)
      • legnagyobb R: aVL, -III, (I), (-aVF)

Ezek mind bonyolultak és időigényesek! Én így tanultam: - ha I.-ben magasabb az R-hullám, akkor bal tengelyállás - ha aVF-ben, akkor pedig jobb tengelyállás