Jegyzetek medikusoknak/Klinikai fiziológia/A betegségek kialakulása és lefolyása

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Egészség és betegség[szerkesztés]

Definíciók[szerkesztés]

  • betegség definíciói:
    • a szervezet épségének elvesztése
    • a normálistól (átlagostól) való eltérés
    • fiziológiás vagy fejlődési változás
      • kiválthatja élő vagy élettelen faktor
    • a mérhető paraméterek valamilyen jellegzetes megváltozása
  • egészség definíciói:
    • a betegség hiánya
      • korábbi felfogás
    • teljes testi, szellemi és szociális jólét
      • a jelenlegi definíció (WHO, 1946)
  • kóros állapot definíciója:
    • a homeosztatikus reguláció stabil, de nem egészséges

Jelek és tünetek[szerkesztés]

  • lehet objektív és szubjektív
  • objektív: mérhető, pl. láz, hypertonia
  • szubjektív: a beteg elmondására kell támaszkodni, pl. fájdalom
  • lehet közvetlen vagy közvetett következmény
    • közvetlen pl. az oliguria károsodott vesefunkció esetén
    • közvetett pl. a mellékpajzsmirigy károsodásakor kialakuló tetánia

Kóroktan[szerkesztés]

Etiológia: a betegségek kialakulásának okaival és feltételeivel foglalkozó tudomány.

Primer kórokok[szerkesztés]

Exogén kórokok[szerkesztés]

  • élő kórokozók: különféle mikroorganizmusok
  • fizikai kórokok: sugárzó energia, mechanikai hatások, áram
  • kémiai: mérgek, nehézfémek, stb.

Endogén kórokok[szerkesztés]

  • örökletes rendellenességek
    • erre példa a familiaris hypercholesterinaemia

Szekunder kórokok[szerkesztés]

  • a betegségek kialakulását befolyásoló feltételek

A kórok erőssége[szerkesztés]

  • infekciók: bejutó kórokozók száma és virulenciája, a behatolás helye
  • áram: feszültség, ellenállás, frekvencia
    • 30-200 Hz a legveszélyesebb
    • 1000 Hz fölött az áram hőhatása károsít
  • sugárzás: a dózistól függ a letalitás
    • > 50 Gy: órák, napok alatt halálos
      • központi idegrendszeri vérzések
    • 10-50 Gy: 2 hét után halálos
      • GI vérzések
    • 2-10 Gy: lehet halálos
      • csontvelőkárosodás
      • a károsodás fokát a lymphocytaszám csökkenése jelzi

A szervezet ellenállóképessége[szerkesztés]

  • facilitáló tényezők: alultápláltság, tbc
  • gátló tényezők: pl. száraz bőr és áramütés

Patogenezis[szerkesztés]

Definíció[szerkesztés]

  • patogenezis:
    • a betegségek kialakulása, és az ehhez vezető folyamatok
    • a betegségben kialakuló kóros szabályozási folyamatok
    • a betegségben kialakuló egyéb sejtszintű és molekuláris folyamatok

Fertőző betegségek kialakulása[szerkesztés]

  • modellje a VZV-fertőzés
  • invázió
  • kolonizáció
  • szaporodás
  • szövetkárosodás
    • ez vezet a klinikai tünetekhez
  • szóródás
  • lehetséges kimenetelek:
    • gyógyulás
    • halál
    • chronicus fertőzés
      • látens, ebből reaktivációval aktív

Behatolás helye[szerkesztés]

  • locus minoris resistantiae
  • respiratoricus rendszer: inhaláció
  • GI traktus és felső légutak: táplálkozás
  • bőr és nyálkahártyák: közvetlen kontaktus
  • penetráció:
    • rovarcsípés
    • traumák
    • iatrogén mód

Kolonizáció helye[szerkesztés]

  • függ:
    • behatolás helyétől
    • a kórok szöveti affinitásától (organotropismus)
    • a bejutott kórokozó mennyiségétől
    • a szervezet állapotától

A kórok terjedése[szerkesztés]

  • közvetlen terjedés (per continuitatem):
    • sejtről sejtre
    • per canalicularem: anatómiai csatornákon (pl. epeutakon)
  • terjedés közeli képletekre (per contiguitatem):
    • pl. perigastritis epehólyag-gyulladásban
  • terjedés nyirokutakon és vérrel (per metastasim)
    • malignus tumorok
    • syphilis, sepsis, tuberculosis
  • terjedés axonokon és cerebrospinalis folyadékkal (per neurim)
    • lyssa, tetanus

A betegségek lefolyása[szerkesztés]

A beteségek időtartama[szerkesztés]

  • hyperacut betegség: 1-2 napos, vagy annál rövidebb lefolyás
    • nagy kiterjedésű MI, agyvérzés
  • acut betegség: 1-2 naptól 2-3 hétig tart, a tünetek súlyosak
    • pl. cholera, tüdőgyulladás
  • subacut betegség: 3-6 hét, kevésbé súlyos tünetek
    • pl. subacut infectiv endocarditis
  • chronicus betegség: 6 hétnél több
    • tünetekben gazdag (exacerbatio) és tünetszegény periódusok váltakoznak
    • pl. GN, DM, chr. hepatitis

Tipikus acut fertőzés lefolyása[szerkesztés]

  • a kórokozók száma addig emelkedik, amíg nem éri el az adaptív immunválasz indukciójához szükséges mennyiséget
  • az adaptív immunválasz csökkenti a kórokozók számát
  • bekövetkezik a kórokozó eliminációja
  • az immunválasz lecseng, immunológiai memória marad vissza

A betegség fázisai[szerkesztés]

  • incubatio vagy latens periódus: tünetek még nincsenek
    • még nem fejlődött ki a patológiás reguláció
  • prodroma vagy bevezető szakasz: bizonytalan tünetek
    • gyengeség, fejfájás, enyhe láz
  • acme, krízis vagy kritikus fázis: a betegségre jellemző karakterisztikus tünetek vannak meg
  • kimenetel vagy végkifejlet: gyógyulás, melyet lábadozás (reconvalescentia) előz meg

A fertőzések megjelenési formái[szerkesztés]

  • acut fertőzés: a kórokozók száma hamar emelkedik, rövid idő után követik a tünetek is
  • perzisztens fertőzés: a kórokozók száma hamar emelkedik és magas szintet ér el, de a tünetek csak soká kezdődnek
  • latens, reaktiválódó fertőzés: a kórokozó szintje periodikusan emelkedik, ilyenkor vannak tünetek
  • lassú vírusfertőzés: a kórokozót az immunválasz eliminálja, majd hosszú idő elteltével alakul ki súlyos tüneteket okozó emelkedés

A betegségek kimenetele[szerkesztés]

  • teljes gyógyulás (restitutio ad integrum)
  • klinikai vagy functionalis gyógyulás: regulatoricus rendeződés, de morfológiai elváltozások maradnak vissza
  • chronicus betegség kialakulása
  • kóros állapot visszamaradása
  • halál (exitus)

A halál stádiumai[szerkesztés]

  • klinikai halál:
  • intermedier élet: klinikai halált követő szervi vagy szöveti túlélés; jellemző idők:
    • agy és KIR: 5-10 perc
    • szív: 10-15 perc
    • vese, máj: 30-60 perc
    • cornea: 24 óra
    • köröm, porc, haj, csont: 48-72 óra
  • biológiai halál: a szervezet minden sejtjének elhalása