Jegyzetek medikusoknak/Fogászat/Fogágybetegségek, odontogén gyulladások

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search

A fogágy anatómiája[szerkesztés]

Íny[szerkesztés]

Makroszkópos részei[szerkesztés]

  • gingiva marginalis vagy szabad ínyszél: a fog felszínéről tompa szondával elemelhető
    • belső felszínét el nem szarusodó laphám borítja
    • közte és a fog között van az ínybarázda (sulcus gingivalis)
      • ennek alapját képezi a hámtapadás
  • gingiva propria vagy feszes íny:
    • erősen tapad az alatta lévő csonthártyához és cementhez
    • felszínét el nem szarusodó laphám borítja, ami helyenként elszarusodhat
      • emiatt úgy mondták, hogy elszarusodó laphám borítja, ami nem igaz, de kérhetik így
  • papilla interdentalis: a fogak kontaktpontjai alatti teret tölti ki

Ínyrostok[szerkesztés]

  • kötegekbe rendeződött kollagénrostok
  • feladatuk az íny rögzítése
  • irányuk szerint csoportjaik:
    • körkörös vagy cirkuláris rostok: a szabad ínyszél felső részében futnak
    • dentogingivális rostok: vízszintes lefutásúak, az ínyt a cementhez rögzítik
    • transseptalis rostok: két szomszédos fogat kötnek össze az alveolaris septum fölötti ínyben
    • horizontális rostok: vízszintes lefutásúak, az íny szélén futnak végig

Vérellátás[szerkesztés]

  • forrásai:
    • supraperiostealis artériák
    • az alveoluscsúcsokon a csontból kilépő artériák
    • ligamentumokban haladó artériák

Gyökérhártya[szerkesztés]

  • mindazok a szövetek ide tartoznak, amik a fog cementje és az alveolusfal közti teret kitöltik
  • a gyökérhártyarostok a legfontosabb összetevői
  • ezek fentről lefelé:
    • alveolusszéli rostok
    • vízszintes vagy Sharpey-féle rostok
    • ferde vagy gyökérközi rostok
    • csúcsi rostok
  • vastagsága a középső harmadban a legkisebb
  • terhelés hatására megvastagodik
    • rtg-képen a periodontalis rés kiszélesedése látható

Cement[szerkesztés]

  • a fog gyökérfelszínét borítja
  • nagyon hasonló szerkezetű, mint a csont
  • két része:
    • acellularis vagy primer cement
      • ebbe ágyazódnak a Sharpey-féle rostok
    • cellularis vagy szekunder cement
      • cementoblastokat tartalmaz
  • a zománchoz való viszonya:
    • 60%-ban ráterjed a zománcra
    • 10%-ban rés van a kettő között
    • 30%-ban pontosan összeér a zománccal

Fogmedernyúlvány[szerkesztés]

  • az állcsontok része
  • a fog elvesztése után gyorsan felszívódik
  • a csont elmeszesedett állományában végződnek a Sharpey-féle rostok
  • szerkezetileg kétféle része van:
    • a külső részt köteges csont alkotja
    • ezen kívül lemezes csont található
    • a fogvándorlás során képződő csont is lemezes csont

A fogágy változásai[szerkesztés]

  • a kor előrehaladtával:
    • a gingiva marginalis visszahúzódik
    • osteoporosis miatt gyengül a fogmedernyúlvány
    • a fogak kopnak
      • ezt a folyamatos fogáttörés kompenzálja
        • aktív áttörés: a fog az occlusiós sík felé mozog
        • passzív áttörés: a fog klinikai koronája növekszik, a hámtapadás apicalis irányba vándorol (ez utóbbi gondolom nem kompenzálja a fogkopást)

Lerakódások a fogfelszínen[szerkesztés]

  • aquirált pellicula vagy szerzett lepedékszerű bevonat: a fog felszínéhez közvetlenül tapadó réteg
    • a nyál glikoproteinjeiből áll
    • könnyen eltávolítható, de percek alatt újraképződik
    • kezdetben baktérium- és sejtmentes
  • materia alba: baktériumok anyagcseretermékeiből és epiteliális sejtekből áll
    • vízsugárral vagy öblítéssel eltávolítható
    • sárgás vagy fehér anyag a gingiva marginalis közelében
    • tartalmazhat ételmaradványokat is
  • bakteriális plaque: puha, el nem meszesedett anyag
    • főleg baktériumokból áll
    • csak mechanikusan távolítható el
    • a kolonizáció sorrendje:
      1. G+ coccusok és pálcák
      2. G- coccusok és pálcák
      3. fuzobaktériumok
      4. filamentumok
      5. spirillumok
      6. spirochaeták
    • a chronicus gyulladás kialakulásáért elsősorban a plakk a felelős
  • calculus dentis (fogkő): elmeszesedett bakteriális plaque
    • idővel a színe sötétebbé válik
    • leginkább a nyálmirigyek kivezetőcsöveihez közel találhatók meg
    • gyerekekben 9 éves kor előtt ritka, felnőttekben nagyon gyakori
  • elszíneződés: rendkívül erősen tapad a foghoz

A fogágybetegségek okai[szerkesztés]

  • bakteriális plakk és fogkő
    • a fogágybetegségek fő oka
    • a nők jobb szájhigiéniája miatt a fogágy állapota az azonos korú nőknél jobb
  • iatrogén ártalmak:
    • rossz tömés, korona vagy fogpótlás
    • gyógyszerek:
      • oralis contraceptivumok
      • hidantoinszármazékok: gingivahyperplasiát okoznak
  • kevésbé jelentős:
    • mélyharapás
    • dohányzás
    • táplálkozás
      • súlyos vitaminhiány mellett nagy jelentősége lehet!

A fogágybetegségek osztályozása[szerkesztés]

Gingivitis marginalis chronica vagy gingivitis simplex[szerkesztés]

Kialakulása[szerkesztés]

  • oka a bakteriális plakk felhalmozása a sulcus gingivalisban és az ínyszél közelében
  • a gyulladás miatt a hámtapadás proliferál és apicalis irányba vándorol
    • ezzel megindul a tasakképződés
  • a gingiva megváltozik:
    • a színe kékesvörös, livid lesz
    • a gingiva marginalis és a papillák megduzzadnak
    • könnyen elemelhetővé válik a fog felszínéről
  • gyakoribb a kellemetlen érzés, mint a fájdalom
  • néha a kóros válasz gyulladás helyett fibrosis

Kezelése[szerkesztés]

  • a beteg felvilágosítása a jó szájhigiénével kapcsolatban
  • a fogkő és a plakk eltávolítása
  • depurálás
  • iatrogén prediszponáló faktorok megszűntetése
  • esetleg ínyplasztika

Gingivitis ulceronecrotica acuta vagy gingivitis ulcerosa[szerkesztés]

Megjelenése és lefolyása[szerkesztés]

  • leggyakrabban akutan jelentkezik
    • lehet recurrens és chronicus is
  • a beteg jellemzően fiatalkorú
  • a papillák lecsapottak, kifekélyesedettek
    • álhártya borítja őket
  • nagyfokú fájdalommal jár
  • a submandibularis nyirokcsomók lehetnek megduzzadtak
  • elhanyagolt esetben a fogak gyors elvesztéséhez vezet

Prediszponáló tényezők[szerkesztés]

  • helyi tényezők:
    • már fennálló gingivitis
    • ínysérülés
    • dohányzás
    • hiányos táplálkozás, vitaminhiány
  • általános tényezők:
    • uraemia
    • anaemia
    • cachexia
    • chr. nehézfémmérgezés
    • stressz

Kezelés[szerkesztés]

  • lemosás 3%-os hidrogén-peroxiddal
  • óvatos depurálás (a fájdalom miatt)
  • napok múlva, ha már csökken a fájdalom, alapos depurálás
  • a maradandó deformitások sebészileg kezelhetők
  • az akut szakaszban tilos foghúzás és minden szájüregi beavatkozás

Gingivitis herpetica acuta vagy gingivostomatitis herpetica[szerkesztés]

  • újszülötteken, kisgyermekeken jellemző, de felnőtteken is előfordul
  • lappangási ideje 1-8 nap
  • tünetek:
    • általános:
      • láz
      • levertség
    • helyi:
      • ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal
      • fokozott nyálfolyás
      • foetor
      • nyirokcsomóduzzanat

Pericoronitis acuta[szerkesztés]

  • a bölcsességfog részleges áttörésekor alakul ki leggyakrabban
  • spontán gyógyulhat, de előfordul recidíva
  • kezelése drenálással vagy circumcisioval történik
  • problémát jelent, ha a tasak lefelé nőve eléri a parodontiumot

Abscessus gingivalis és abscessus parodontalis[szerkesztés]

  • általában előrehaladott fogágybetegségben jelentkezik
    • a mélybe terjedő, szabálytalan tasak elzáródásával alakul ki
  • egészséges szájban is kialakulhat, valamilyen idegentest hatására
    • ez leggyakrabban letört fogpiszkáló
  • a gyulladás gyorsan nagy mennyiségű csont pusztulásához vezet
  • a tályog megnyílhat
    • a nyílás körül granulációs szövet jelenik meg
  • kezelése:
    • az első cél a fájdalom megszűntetése
    • ezután antibiotikumos kezelés
    • beolvadt tályog esetén incisio

Parodontitis chronica[szerkesztés]

  • a simplex és az összetett forma kiterjedésében különbözik
  • a gingivitis marginalis chronica következménye
  • legjellemzőbb elváltozás a tasak
    • tipikusan interdentalisan helyezkedik el
    • mélységének szondázásával a csontveszteség megbecsülhető
    • nyomásra genny ürül belőle
  • a kialakult tasak formája szerint lehet:
    • ínytasak: a tasak alja nem éri el a processus alveolaris tetejét
    • csonttasak: a tasak beterjed a proc. alveolaris és a fog közé
  • a csontveszteség lehet:
    • horizontális: a csontfelszívódás mértéke az egyes fogak körül azonos
    • vertikális: a különböző fogak körül nagyon különbözhet a felszívódás mértéke
  • az ínyelváltozások azonosak a gingivitis marginalis chronica elváltozásaival
    • a gingiva visszahúzódik
  • jellemző tünet a fogmozgás
    • okai:
      • a ligamentumok reverzíbilis pusztulása
      • a csont irreverzíbilis pusztulása
    • az érintett fogak kopogtatásra érzékenyek, a hang tompa
  • a csontpusztulás mértéke lehet:
    • I. fokozat: a fognyak körüli csont pusztulása
    • II. fokozat: a középső harmadba eső csont pusztulása
    • III. fokozat: az apicalis csont pusztulása

Parodontosis[szerkesztés]

Megjelenés és előfordulás[szerkesztés]

  • gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban jellemző
    • nőkön 3:1 arányban gyakoribb
  • okai:
    • immunológiai: csökkent immunitás bizonyos G- pálcákkal szemben
    • genetikai: anyai öröklődés, fokozott előfordulás indiaiakban és feketékben
  • a frontfogak mozgathatóak
  • csontpusztulás
    • vertikális forma jellemző
    • mértéke nagyobb, mint az ínygyulladás mértéke indokolná
    • jellemzően szimmetrikus

Kezelés[szerkesztés]

  • szájhigiéné helyreállítása és fenntartása
    • depurálás
    • polírozás
  • ha a csontpusztulás III. fokú, a fogakat el kell távolítani
  • occlusio helyreállítása
  • tasakok sebészi kezelése
  • szigorú postoperativ ellenőrzés

Atrophia parodontalis vagy atrophia alveolaris[szerkesztés]

  • a processus alveolaris magasságának csökkenése
    • az életkor előrehaladtával következik be
  • a visszahúzódó íny miatt szabaddá váló fogfelszín fokozorran érzékeny

A megelőzés lehetőségei[szerkesztés]

  • legfontosabb a jó szájhigiéné fenntartása
  • ennek eszközei:
    • jó fogkefe
    • megfelelő fogmosási módszer