Jegyzetek medikusoknak/Fogászat/A szájnyálkahártya elváltozásai

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jump to navigation Jump to search

Anatómia és szövettan[szerkesztés]

  • a nyálkahártya szövettani típusai:
    • feszes nyálkahártya: a kemény szájpadon és a nyelvháton
    • laza nyálkahártya: az orcákon és a szájfenéken
    • a csont fölötti nyálkahártya esetenként elszarusodhat
  • a nyelv papilláinak szövettani típusai:
    • filiformis és fungiformis papillák: a nyelvháton találhatók
    • papillae circumvallatae: a nyelv elülső kétharmadának hátsó szélén

Fejlődési zavarok[szerkesztés]

Glossitis mediana rhomboica[szerkesztés]

  • a nyelv középvonalában, a középső harmadban egy kör vagy rombusz alakú területen a nyálkahártya elsimult, a papillák teljesen hiányoznak
  • kezelést nem igényel

Struma lingualis[szerkesztés]

  • a nyelv hátsó harmadában elhelyezkedő borsónyi vagy mandulányi kiemelkedések
  • ectopiás pajzsmirigyrészletek
  • hormonális hatásra megnövekedhetnek
    • ekkor a nyelést és a beszédet akadályozzák
  • eltávolításuk veszélyes

Lingua scrotalis vagy lingua plicata[szerkesztés]

  • általában familiáris fejlődési rendellenesség
  • időskorban kialakulhat vitaminhiány, anaemia vagy chronicus irritáció miatt is
  • fokozott kockázatot jelent bakteriális és gombás gyulladásokra
  • egyebekben ártalmatlan elváltozás

Lingua geographia, térképnyelv vagy glossitis migrans[szerkesztés]

  • a nyelven szürkés szegéllyel határolt piros területek jelentkeznek
    • ezek helye akár napról napra változik
    • bennük a filiform papillák hiányoznak, de a fungiformok megtartottak
  • oka ismeretlen
    • nem veleszületett, többnyire később jelentkezik
    • feltételezett a pszichogén eredet
  • ártalmatlan elváltozás, kezelést nem igényel

Színbeli eltérések[szerkesztés]

Leucoedema exfoliativum mucosae oris vagy fehér szivacsos naevus[szerkesztés]

  • a szájnyálkahártya elszarusodásával járó elváltozás
  • a buccán, a nyelven és a nyelv alatt jelentkezik
  • részben levonható
  • fontos a differenciálás a leukoplakiától és más elváltozásoktól
  • ártalmatlan, kezelést nem igényel

Fordyce-folt[szerkesztés]

  • ectopiás faggyúmirigyek vannak jelen a mucosában
  • a felső ajakon, a buccán és a szájpadláson fordul elő
  • panaszt nem okoz, kezelést nem igényel

Morsicatio buccarum et labiorum[szerkesztés]

  • oka az ajkak és a buccák harapdálása
  • a chronicus mechanikai irritáció gyulladás kialakulásához vezethet
  • malignusan nem transzformálódik
  • szorongó betegekre jellemző

Psoriasis vulgaris[szerkesztés]

  • gyakran előforduló bőrbetegség
  • ritkán manifesztálódik a szájban
  • szisztémás megjelenése:
    • a könyökön, térden és a végtagok flexoroldalán jelentkezik elsősorban
    • erythemás papulák és plakkok, melyeket fehér, hámló pikkelyek fednek
    • a hámló részek eltávolítása után vérző pontok maradnak vissza
  • oralis megjelenése:
    • kissé kiemelkedő, zegzugos, körülhatárolt erythematosus foltok
    • szürkésfehér plakkok
  • leggyakrabban érintett a kemény szájpad, a bucca és a nyelv
  • a szájüregi elváltozások ajaklaesiokkal együtt jelentkeznek

Candidasis oris[szerkesztés]

  • a Candida albicans fiziológiásan is jelen lehet a szájüregben (kb. 50%-ban)
  • hajlamosít rá:
    • fiatal vagy idős kor
    • leukaemia vagy solid malignus tumor
    • diabetes mellitus
    • antibiotikum
    • glükokortikoid
    • citosztatikum
  • a szájban először erythema, majd soor jelentkezik
    • a soor fehéres felrakódás
    • letörlése után vérző mucosa marad vissza
  • kezelése localis antifungalis szerekkel:
    • 0,1%-os Neomagnol
    • Nystatin
    • Canesten

Vesicularis és fekélyes elváltozások[szerkesztés]

Vegyszer okozta sérülések[szerkesztés]

  • savak
  • lúgok
  • agrokémiai anyagok
  • krónikus nehézfémsó-mérgezések
  • gyógyszerek közül a hydantoinszármazékok
    • ezek antiepileptikumok
    • gingiva-hyperplasiát okoznak

Lupus erythematosus[szerkesztés]

  • hámló papulák és plakkok jellemzőek a szisztémás és diszkoid típusban is
  • a szisztémás típusban hólyagos elváltozások is jelentkeznek
  • a vöröses elváltozások teteje fehér, keratotikus rajzolatot mutat

Herpesz[szerkesztés]

  • újszülötteken, kisgyermekeken jellemző, de felnőtteken is előfordul
  • lappangási ideje 1-8 nap
  • tünetek:
    • általános:
      • láz
      • levertség
    • helyi:
      • ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal
      • fokozott nyálfolyás
      • foetor
      • nyirokcsomóduzzanat

Stomatitis aphthosa[szerkesztés]

t

  • oka nem tisztázott
  • 20-30 év között, főleg nőkön jelentkezik
  • a laza nyálkahártyán jelentkezik:
    • az ajak mucosája
    • szájfenék
    • a nyelv széli és ventralis felszíne
  • megjelenése:
    • erózió
    • sárgásfehér fibrines álhártya borítja
  • változatai:
    • leggyakoribb a Mikulicz-afta, amely egyszeres, vagy kis csoportos, krónikusan recidiváló afta
    • az 1 cm-nél nagyobb afták neve Sutton-afta
      • ezek a kötőszövetbe terjednek, és heggel gyógyulnak

Erythema exsudativum multiforme[szerkesztés]

  • szezonálisan jelentkező hólyagos bőrelváltozás
  • előfordul:
    • kézen
    • lábon
    • arcon
    • testnyílások körül
    • főleg fiatal férfiak érintettek
    • a szájban a nyelv és a lágyszájpad nyálkahártyáján
  • a hólyagosodás a kezdeti forma
  • a hólyagok felrepedése után erozív elváltozások alakulnak ki
    • ezeket fibrines álhártya fedi
  • lehetséges okai:
    • gyógyszerek
      • barbiturátok
      • fenacetin
      • szulfonamidok
      • antibiotikumok
    • vírus
      • herpesz
      • Coxsackie

Pemphygus[szerkesztés]

  • testszerte hólyagképződéssel járó, feltehetően autoimmun eredetű betegség
  • a hólyagok a szájban nem jellemzőek, mert hamar kifakadnak
  • emiatt a betegséget a fekélyes laesiok dominálják
  • elsősorban a garatíveken és a lágyszájpadon jellemzőek
  • diagnosztikus értékűek a Tzank-sejtek

Angulus infectiosus[szerkesztés]

  • a szájzug fertőzéses gyulladása
  • erős szájnyitásra fájdalmas, vérezhet
  • okozhatja:
    • Streptococcus
    • Staphylococcus
    • C. albicans
    • rossz teljes fogpótlás
    • diabetes
    • B2-hiány
    • anaemia perniciosa

Vitaminhiány okozta betegségek[szerkesztés]

A-vitamin[szerkesztés]

  • hiánybetegsége fokozott keratinizációt és hámburjánzást okoz
  • a nyálkahártyák kiszáradását, berepedezését okozza
  • az ajakpíron ragaszok képződnek

B1-vitamin[szerkesztés]

  • nincsenek kifejezett szájtünetek
  • nyelvégés előfordul

B2-vitamin[szerkesztés]

  • hiánya gyulladt berepedések keletkezését okozza
    • a szájzugban
    • az ajkakon
  • a nyelv atrófiás, száraz, vörös

B3-vitamin[szerkesztés]

  • jellegzetes a rücskös, néhol atrophiás epernyelv
  • nő a stomatitis gyakorisága

B12-vitamin[szerkesztés]

Lásd lentebb, az anaemia perniciosa résznél.

C-vitamin[szerkesztés]

  • hiánybetegsége kezdetben ínyvérzésekkel jár
  • a későbbiekben ezek ínyszéli, szürkés lepedékkel borított fekélyekké alakulnak

D-vitamin[szerkesztés]

  • hiánya zománchypoplasiát okoz
  • közvetlenül nincs nyálkahártyatünete

E-vitamin[szerkesztés]

  • a parodontosis és a szájnyálkahártya hiperkeratózisának kiegészítő kezelésére alkalmas

A vérképzőrendszer betegségei[szerkesztés]

Anaemia[szerkesztés]

  • az anaemia a nyelvpapillák elvesztését okozza
  • a nyelv fényes lesz
  • az elváltozást égő érzés kíséri
  • anaemia perniciosában a nyelv vörös színű
    • ez a Hunter-glossitis

Akut myeloid leukaemia[szerkesztés]

  • a gingivában necroticus foltok jelentkeznek, először a papillákon
  • ezek megnagyobbodnak, kiterjedt elhalást okozva a gingiván kívüli mucosán is
  • a fekélyeket gyulladásos szegély nem veszi körül
  • kiegészítő kezelése hidrogén-peroxid és fájdalomcsillapítás
  • az akut szakaszban tilos a fogeltávolítás

Chronicus myeloid leukaemia[szerkesztés]

  • a gingiva halvány, enyhén duzzadt, erősen vérzékeny
  • tüneti kezelése az AML-hez hasonló

Lymphoid leukaemia[szerkesztés]

  • a nyálkahártyán elszórtan daganatszerű csomók jelentkeznek
  • megduzzadnak a tonsillák és a nyirokcsomók is
  • kísérheti vérzékenység

Polycytaemia[szerkesztés]

  • az egész nyálkahártya sötétpiros
  • a gingiva duzzadt, szederjesvörös, enyhe traumára is vérzik
  • a szájpadon, ajkakon, torokban és az orrban vérzések jellemzők
  • a fogágy progresszív destrukciója a fogak elvesztéséhez vezet

Leukopenia, agranulocytosis[szerkesztés]

  • általában az első tünetet jelentik a nekrotizáló nyálkahártyafekélyek
  • ezek kezdetben kicsik és felszínesek, de több centiméteresekre is megnőhetnek
  • ilyenkor tilos a foghúzás és mindenféle szájsebészeti műtét is

Schönlein-Henoch-purpura[szerkesztés]

  • az érfal sérülékenysége miatt vérzések jelentkeznek
  • a vérzést kísérheti fájdalom

A Schönlein-Henoch-purpura pontos okát nem ismerjük, de a kutatások azt mutatják, hogy a autoimmun betegségről lehet szó, vagy ritka esetekben a szervezet allergás reakciójáról bizonyos irritáló tényezőkre (mint pl. ételek vagy vegyianyagok).

Thrombocytopeniás purpura[szerkesztés]

  • íny-, szájnyálkahártya- és orrvérzések fordulnak elő

Haemophilia[szerkesztés]

  • a fogászati beavatkozások alkalmával súlyos komplikációk forrása lehet
  • faktorkészítmény vagy FFP adása válhat szükségessé