Jegyzetek medikusoknak/Belgyógyászat/A vese kilökődésének típusai, diagnosztikája és kezelése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Hiperakut rejekció[szerkesztés]

  • a transzplantáció utáni 24 órán belül jelentkezik
  • akkor fordul elő, ha a beteg eleve szenzitizált a donor HLA-I. Ag-jeivel szemben
  • tipikusan már a műtőasztalon kiderül
    • ha nem, akkor rejtett hiperakut rejekció
  • elvileg in vitro teszttel szűrhető, ezért előfordulása ritka

Tünetek[szerkesztés]

  • a vizeletkiválasztás hirtelen leállása
  • láz
  • fájdalom, feszülés a graft körül

Immunológiai és szövettani jellemzői[szerkesztés]

  • humorális típusú immunválasz
  • polimorfonukleáris infiltratio
  • az arteriolákban thrombocytadepositiok és fibrinthrombusok

Akut rejekció[szerkesztés]

  • akcelerált akut rejekció: az első 6 nap során jelentkezik

Tünetek[szerkesztés]

  • csökkenő kreatinin-clearance
  • csökkenő vizeletmennyiség
  • láz
  • hypertonia
  • a graft duzzadása

Szövettani jellemzők[szerkesztés]

  • mononuclearis gyulladásos infiltrátum
  • interstitialis oedema
  • súlyos esetben eosinophilek és plazmasejtek

Kezelés[szerkesztés]

  • szteroid-bolusterápia: 3 napig naponta 0,5-1 g metilprednisolon
    • 75-80%-ban hatásos
  • ha ez nem hat, akkor a rejekció szteroidrezisztens
  • ekkor érdemes immuterápiát alkalmazni
    • ezek antilymphocyta-Ig-preparátumok
    • iv. poliklonális ALG (15-30 mg/kg/die)
    • iv. monoklonális OKT3 (5 mg/die, 10-14 napig)
    • ezek 95%-ban megfordítják a rejekciót első kezelésként
    • 60%-ban a szteroidrezisztens eseteket

Krónikus rejekció[szerkesztés]

  • patogenezise ismeretlen, gyakran nincs jelen Ig sem
  • a vesefunkció fokozatosan romlik
  • tubularis atrophia és interstitialis fibrosis jellemző
  • kezelésre nem reagál