Irányítószám/Pécs/Névadói/Táncsics Mihály

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Táncsics Mihály

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.), gyakran használt névalakja szerint Stancsics Mihál: magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike. Írói álneve: Andorlaki Máté.
Felvetette a jobbágyság minden váltság nélkül történő megváltásának, a feudális viszonyok forradalom útján történő felszámolásának lehetőségét. Lipcsében megjelent műve miatt azonban üldözték, elfogták,s bár hazatérte után elrejtőzött, 1847-ben sajtóvétség, valamint izgatás vádjával elítélték.
Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép és a forradalmi ifjúság. A börtönből kiszabadulva olyan kocsiba ültették, amit lovak helyett hívei húztak.
1860-ban egy március 15-i tüntetés szervezéséért elfogták és 15 évre ítélték. (a fővádpont éppen a Munkások Újságának szerkesztése, helyesebben abban foglalt »Politikai hitvallása«, annak érdekében kifejtett hatalmas erejű agitációs munkája.) A kiegyezést követő általános amnesztia révén 1867-ben, szinte már teljesen vakon szabadult.
Figyelme a parasztságról mindinkább a munkásság felé fordult, később már csak bennük látta a fennálló rendszer megdöntéséhez szükséges erőt. Táncsics haláláig élesen szemben állt a dualizmus rendszerével, de az aktív politizálást végleg feladta.
Saját műveinek gyűjteményes kiadására és önéletrajzának megjelentetésére minden pénzét elköltötte;[19] mivel kölcsöneit sem tudta fizetni, kénytelen volt elszenvedni háza elárverezését is.