Irányítószám/Pécs/Névadói/Szent Mór

Boldog Mór püspök és Szent Imre szobra a székesfehérvári Bory-várban, Bory Jenő alkotása

Szent Mór

Pécsi Szent Mór, illetve pannonhalmi Szent Mór (1000 körül – 1070 körül) bencés szerzetes, később pécsi püspök.

Gyermekkorában került Pannonhalmára, a bencés szerzetesek nevelték. Ebből valószínűsíthető, hogy magyar szülők gyermeke. Felnőve a szerzetesi életet választotta, a Maurus, Mór nevet kapja a rendben. Ő az egyik első magyar származású bencés.

Fiatalon, körülbelül 30 éves korában lett apát.

I. András koronázásakor egyike volt a szertartást végző három püspöknek. Mór kézírását olvashatjuk a tihanyi apátság alapítólevelén (1055). Feltételezhető, hogy jelen volt 1061-ben Szekszárdon az apátság alapításánál, és két évre rá ő temette ugyanott el I. Béla királyt. 1064-ben Pécsett békült ki egymással Salamon és Géza királyfi. A béke után ő koronázta Salamont királlyá.

A 15. századból származó misekönyvek szentként említik, illetve martirologiumokban szerepel a neve, ezért az akkori pécsi püspök kérésére Boldog IX. Piusz pápa 1848. augusztus 4-én jóváhagyta, és megerősítette a pécsi egyházmegyében kialakult nyilvános tiszteletét, XI. Piusz pápa pedig 1925. december 4-én az egyházmegye társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepe: október 25.

Bővebben: w:Szent Mór (11. század)