Ugrás a tartalomhoz

Irányítószám/Pécs/Névadói/Jurisics Miklós

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Jurisics Miklós

Jurisics Miklós

Báró kőszegi Jurisics Miklós (horvátul: Nikola Jurišić, Zengg, Dalmácia, 1490 – 1544. január 30. előtt) horvát főnemes, a „kőszegi hős".
Amikor Szulejmán szultán százezer főnyi – a korábbi irodalomban kétszázezer főnyire becsült – seregét 1532-ben Bécs ellen vezette, augusztus 5-én Ibrahim nagyvezír megszállta Kőszeget. Jurisicsnak, a vár kapitányának, 700 fegyveres állt rendelkezésére, és kevés lőszer volt birtokában. Elhatározta, hogy a kőszegi várat a legvégsőkig tartani fogja. Az oszmán sereg ismételt ostromait hősiesen visszaverte, s a nagyvezír felszólításait, hogy a várat feladja, visszautasította.
Érdemeiért Jurisicsot a király 1533. február 20-án kőszegi előnévvel bárói rangra emelte, tanácsosi címmel és kamarási ranggal tüntette ki, 1537-ben pedig Kőszeg várát és városát valamennyi jövedelmével együtt neki adományozta. 1538-ban nyerte el a krajnai rendiséget, és ugyanakkor nevezték ki ottani kormányzóvá.
Nem sokkal 1544. január 30-a előtt halhatott meg. Neje: Szerdahelyi Dersffy Potentiana volt, gyermekei, Ádám és Anna korán elhunytak (a Szent Jakab-templomba temették őket 1538-ban). Ifj. Jurisics Miklóssal, aki testvérének fia volt, 1572 körül a Jurisics család kihalt.


Bővebben: w:Jurisics Miklós