Ugrás a tartalomhoz

Irányítószám/Pécs/Névadói/Jedlik Ányos

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Jedlik Ányos

Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.) magyar természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, kiváló oktató. Eredeti neve Jedlik István, az Ányos a rendben felvett neve. Hozzá fűződik többek között az első villanymotor megalkotása, az öngerjesztés elve, a dinamóelv első leírása, a szódavíz magyarországi gyártása és a feszültségsokszorozás felismerése.
Az 1832–36 között zajlott reformországgyűlés hatására kezdett azon gondolkodni, hogy tankönyvét magyarul írja meg, amihez azonban csak 1843-ban készült el az első magyar nyelvű kézirat. 1844-ben hirdették ki a törvényt, amely szerint a közoktatás nyelve a magyar lett. Ezután az egyetemen 1845-től megkezdődött a magyar nyelvű oktatás.
1846/47-es tanévtől kezdve három évre dékánná választottak az egyetem
A szabadságharc után nehéz idők következtek reá is, nehezen találta helyét. Bár újra taníthatott, de csak német nyelven. Megmaradó idejében egyetemi tankönyvének kéziratát rendezgette. Az első kötetnek, amelybe mechanika, hangtan és kémia került, a „Súlyos testek természettana” címet adta. A könyvet 1850-ben, saját költségén jelentette meg.
Ezekben az években több időt töltött találmányaival és tankönyvek írásával, például a Természettan elemei cíművel, később Hőtan és Fénytan címmel is láttak napvilágot könyvei, amelyek az akadémián is nagy elismerést váltottak ki, s ami ott rendkívüli esetnek számított, a levelező tagságot átugorva, ugyanazon napon rögtön rendes tagnak választották. 1863–64-ben már elismert tudós, az egyetem rektora volt.
1895-ben, hosszú és sikeres élet után hunyt el, majdnem 96 évesen.
Bővebben: w:Jedlik Ányos