Irányítószám/Pécs/Névadói/Hunyadi János

Hunyadi a várnai csatában

Hunyadi János

Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között. Az ország egyik leggazdagabb földesura, kiemelkedő hadvezér, több déli vármegye vezetője, erdélyi vajda. Hunyadi Mátyás és László édesapja. Az Oszmán Birodalommal szembeni küzdelmei, elsősorban a nándorfehérvári diadal révén már kortársaitól kivívta magának a törökverő melléknevet, annak ellenére, hogy az általa vezetett másik két jelentős csata, a várnai és a rigómezei súlyos vereséggel végződött.

Érdemei alapján rövid idő alatt hatalmas birtokadományokban részesült, halálakor már olyan hatalmas földterületek, összesen mintegy 4 millió katasztrális hold tulajdonosa volt, amihez fogható magyar földön sem azelőtt, sem azután nem volt egy kézben. Óriási vagyona jövedelmét, ezernyi familiárisának katonai és politikai súlyát azonban elsősorban a török háborúk céljaira fordította.

1441-ben megzabolázta a Rácországban dúló törököket és Szendrőnél megverte Isák (Iszhák) béget. 1442-ben hatalmas török had zúdult Erdélyre. Mezid bég a törökök vezére arra számított, hogy a magyarok nem képesek egy hirtelen támadást elhárítani. Marosszentimrénél Hunyadi vereséget szenvedett, de utána eredt, és egymás után több ragyogó győzelmet aratott a törökök felett: először Nagyszeben közelében, majd a Déli-Kárpátokban, az erdélyi Vaskapu-hágón, és keleten, az Elő-Kárpátokban, a Jalomica felső folyásánál.

1443. július 22-én Hunyadi vezetésével és Ulászló király részvételével indult meg a balkáni hosszú hadjárat, melynek során több ütközetben verték meg a velük szemben álló törököket.

1444-ben a várnai csata után Vlad Dracul havasalföldi vajda elfogta, és csak a nádor háborús fenyegetésére bocsátotta szabadon. 1445-ben Hunyadi Jánost az öt főkapitány egyikévé, az országos tanács tagjává, 1446. június 5-én pedig már kormányzóvá választották. 1447 szeptemberében Buda vára is Hunyadié lehetett. 1448 februárjában hercegi címet kapott, de ezt soha nem használta.

1456-ban a török megindult, és ostrom alá vette Nándorfehérvárt. 1456. július 21–22-én Hunyadi János saját seregével – köztük 200 hajóval – és a Kapisztrán János által toborzott parasztokból álló keresztesekkel fényes győzelmet aratott a szultán többszörös túlerőben lévő seregén.

Hunyadi nem sokkal élte túl győzelmét, Kapisztrán Jánossal együtt áldozatául esett a táborukban kitört pestisjárványnak. 1456. augusztus 11-én Zimonyban halt meg. Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban temették el.

Bővebben: w:Hunyadi János