Irányítószám/Pécs/Névadói/Fáy András

Fáy András

Fáy András

Fáy András (Kohány {ma: Gálszécs része, szlovákul: Kochanovce}, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja,

1836-ban Pest vármegye is táblabírájául választotta. Tevékenyen vett részt a kor minden kulturális és gazdasági mozgalmában. Az akadémia már az első nagygyűlésen, 1831-ben tiszteleti tagjává választotta. 1845-ben az igazgatótanács tagjaként, 1847-ben pedig helyettes elnökként tevékenykedett.

A Kisfaludy Társaság szintén már megalakulásakor, 1837. február 6-án igazgatójának választotta. 1834-35-ben Döbrentei Gáborral együtt a budai színtársulat igazgatója, majd az akadémia játékszíni bizottságának tagja. Részt vett a Védegylet alapításában, a Nemzeti Kör munkájában, sürgette a nevelőnőképző intézet felállítását, mert nemzeti szempontból károsnak tartotta a nevelőnők külföldről való importját.

Fáy arról nevezetes, hogy tőle származik a Pesti Hazai Első Takarékpénztár létrehozásának gondolata.

Hivatalos irodalmi elismerést először 1824-ben kapott: elnyerte a 400 forintos Marcibányi-féle nagy jutalmat. Az összeget a sárospataki főiskolának adományozta. 1825-ben újabb gyűjteményt adott ki, amelyet 1828-ban, lefordították németre és angolra is. Ő írta 1832-ben az első társadalmi regényt A' Béltekÿ ház címmel

Hetvennyolcadik születésnapját még megünnepelték, azonban nem sokkal később bekövetkezett halála.

Bővebben: w:Fáy András