Irányítószám/Pécs/Névadói/Dombay János
Dombay János utca
- A Dombay-tó névadója
- Dombay János (Veszprém, 1900. augusztus 10. – Pécs, 1961. március 23.) régész, a Baranya megyei múzeumok egykori főigazgatója. Zengővárkony és más híres lelőhelyek kutatója.
- Pécsvárad ekkoriban régészeti szempontból felfedezetlen terület volt. Hosszas kutatás, kérdezősködés és terepbejárás után végül az Aranyhegyen gazdag őskori lelőhelyre bukkant 1934-ben.[1] Ezután további lelőhelyekre és korábbi leletekre is fény derül, melyből magángyűjteményt állít fel. A pécsi múzeum akkori vezetése azonban, egy rövid zengővárkonyi ásatást leszámítva, nem érdeklődött a kutatásai iránt.
- 1935-ben későbbi munkatársaival tárja fel az első szebényi késő avar kori temetőt. Ezen ásatásba már bekapcsolódnak a Nemzeti Múzeum szakemberei is: Fettich Nándor, ill. László Gyula. Még az év őszén a szebényi második kora avar kori temető, ill. a kékesdi római kori temető sírjainak leletmentésébe is belekezd. Eközben Zengővárkonyban megtalálja az őskori telephez tartozó sírokat is. További ásatásokat végez Püspökszenterzsébet, Szilágy és Olasz határában, valamint a pécsváradi altemplomban.
- Ha már a Baranya megyei múzeumok egykori főigazgatójáról elneveztek egy Pécs-közeli tavat, nyilván egy utcát is szenteltek neki Uránvárosban. Dombay 31 éves korában költözött Pécsváradra, ahol kedvet kapott a régészethez, hisz ez a vidék a ’30-as évek elején feltáratlan volt.
- Aranyhegyen őskori lelőhelyekre bukkant, ezekből saját gyűjteményt is felállított, de a pécsi múzeumot ez akkor nem izgatta. Ezután a Pécs környékén található római lelőhelyek kutatásának szentelte figyelmét, mely sokkal nagyobb siker volt.
- Dombay a Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.
Bővebben: w:Dombay János