Irányítószám/Pécs/Névadói/Dombay János

Emléktáblája a Dombay-tónál

Dombay János utca

A Dombay-tó névadója

Dombay János (Veszprém, 1900. augusztus 10. – Pécs, 1961. március 23.) régész, a Baranya megyei múzeumok egykori főigazgatója. Zengővárkony és más híres lelőhelyek kutatója.

Pécsvárad ekkoriban régészeti szempontból felfedezetlen terület volt. Hosszas kutatás, kérdezősködés és terepbejárás után végül az Aranyhegyen gazdag őskori lelőhelyre bukkant 1934-ben.[1] Ezután további lelőhelyekre és korábbi leletekre is fény derül, melyből magángyűjteményt állít fel. A pécsi múzeum akkori vezetése azonban, egy rövid zengővárkonyi ásatást leszámítva, nem érdeklődött a kutatásai iránt.

1935-ben későbbi munkatársaival tárja fel az első szebényi késő avar kori temetőt. Ezen ásatásba már bekapcsolódnak a Nemzeti Múzeum szakemberei is: Fettich Nándor, ill. László Gyula. Még az év őszén a szebényi második kora avar kori temető, ill. a kékesdi római kori temető sírjainak leletmentésébe is belekezd. Eközben Zengővárkonyban megtalálja az őskori telephez tartozó sírokat is. További ásatásokat végez Püspökszenterzsébet, Szilágy és Olasz határában, valamint a pécsváradi altemplomban.

Ha már a Baranya megyei múzeumok egykori főigazgatójáról elneveztek egy Pécs-közeli tavat, nyilván egy utcát is szenteltek neki Uránvárosban. Dombay 31 éves korában költözött Pécsváradra, ahol kedvet kapott a régészethez, hisz ez a vidék a ’30-as évek elején feltáratlan volt.

Aranyhegyen őskori lelőhelyekre bukkant, ezekből saját gyűjteményt is felállított, de a pécsi múzeumot ez akkor nem izgatta. Ezután a Pécs környékén található római lelőhelyek kutatásának szentelte figyelmét, mely sokkal nagyobb siker volt.

Dombay a Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig.

Bővebben: w:Dombay János