Irányítószám/Pécs/Névadói/Alpári Gyula

Alpári Gyula

Alpári Gyula utca

Alpári Gyula, szül Adler Mózes[3] (Dunaföldvár, 1882. január 18. – Sachsenhausen, 1944. július 17.) újságíró, baloldali szociáldemokrata, majd kommunista, a Magyarországi Tanácsköztársaság helyettes külügyi népbiztosa, a Komintern Végrehajtó Bizottsága Inprekorr a Nemzetközi sajtó-levelezés (Internationale Presse-Korrespondenz) című nemzetközi lapjának főszerkesztője volt.

1911 tavaszán Alpári új munkáspárt alapítását kezdeményezte. Előkészítő bizottságot hozott létre, és elindította a Szociáldemokrata című lapot. Céljai közel álltak az MSZDP 1903-as programjához, de a polgári pártokkal való együttműködést elutasította, s a párt és a szakszervezeti mozgalom elválasztásának a híve volt, a választójogi küzdelemben pedig radikális módszerek alkalmazását javasolta. Nem sikerült tömegbefolyásra szert tennie a szociáldemokrata mozgalomban. 1911 és 1913 között német szociáldemokrata lapok magyarországi tudósítója volt.1916-ban munkát vállalt a Magyarországon megjelenő Neues Politisches Volksblatt című polgári napilapnál. Cikkeivel élesen támadta a kormányt, s támogatta a zimmerwaldi konferencián megfogalmazott béketörekvéseket.

1917-ben a bolsevik forradalom hívévé vált. 1919 elején csatlakozott a néhány hete alakult Kommunisták Magyarországi Pártjához. Az 1919 februári letartóztatások után a kommunisták szerveződésének egyik vezető aktivistájaként rendszeres kapcsolatban állt a bebörtönzött Kun Bélával. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a sajtódirektórium vezetője, a Vörös Újság szerkesztőségének tagja, a Budapest VI. kerületi munkás- és katonatanács tagja, június 24-től pedig helyettes külügyi népbiztos.

A júniusi pártkongresszuson az egyesült párt kommunista jellegének megtartását követelte, s a többséggel szemben fellépett a Clemenceau-jegyzék elutasítása érdekében. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, ahol részt vett az ottani kommunista párt megalakításában.

Az 1930-as években számos tanulmányt írt a marxizmus-leninizmus kérdéseiről. 1939-től a Francia Kommunista Pártban tevékenykedett, 1940 nyarán a Gestapo letartóztatta. Börtönbe került, majd a sachsenhauseni koncentrációs táborba vitték. Ott megtagadta, hogy a náciknak megfelelő visszaemlékezést írjon a Kominternről, ezért agyonlőtték.

Bővebben: w:Alpári Gyula