Hajdu Sándor:Szeretlek, Jézusom

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Hajdu Sándor – Versei

Bányász és költő: 21. oldal

Hajdu Sándor


Szeretlek, Jézusom

Mint felhős égen hófehér
Szárnyakkal szálló lepkepár,
Úgy állt e két szó ott a vár
Tövében fekvő kőfalon:
Szeretlek, Jézusom!
Fehér krétával írta fel –
Talán egy vándor szerzetes,
Ki erre járva istenes
Mezőkön bolygott, szent úton –
Szeretlek, Jézusom!
Ragyogni látszott szinte ott
E két kis szócska, mintha csak
A portól kormos kőfalat
Fényárba vonná lángolón,
Szeretlek, Jézusom!
Akárki ment el s bárhogyan
A kőfal mellett, vártövén,
Gyalog vagy hintón, könnyedén
Feléje zengett biztatón:
Szeretlek, Jézusom!
Ragyogva zengett s pajkosan,
Hirdetve fennen önmagát:
Látod, te fáradt, bús világ,
Van még, ki így szól, van bizony:
Szeretlek, Jézusom!
Szeretlek százszor, akkor is,
Ha nem lesz más, csak gyűlölet,
Ha égen, földön s víz felett
Feszítsd meg! harsog, borzalom,
Szeretlek, Jézusom!!

. Keletkezési idejéről nem tudunk

* * *


* * *