Hajdu Sándor:Bányarobbanás
Hajdu Sándor – Versei
Bányász és költő: 56. oldal
- Tokod mellett történt rettenetes eseményről szól az alábbi vers.
Bányarobbanás
- „Apám, óh férjem, gyermekem,
- Csak egyszer, egyszer mondd nekem
- Ki még a legszebb, drága szót:
- Élek, hogy járok, itt vagyok!
- Csak egyszer halljam még szavad
- S láthassam sápadt arcodat,
- Nem hagylak többé menni, nem,
- A gyilkos mélybe, kedvesem!”…
- Így sír a nép és két kezét
- Csüggedt reménnyel tárva szét
- Ott áll a gyilkos lyuk felett,
- Amelyből tépett testeket
- Szállít az akna szája fel,
- Akikben tegnap énekelt,
- Jaj, még a dacos ősi vágy:
- Szent harcot nyerni, új csatát!
- S ma már, jaj, vége! Csendesen
- Nyugosznak – több mint ötvenen.
- Virágos éltük bányalég
- Égette holtra, marta szét….
- S az árva, özvegy, jó anya
- Nem tudja: sajgó bús szava
- Átkot zúgjon, vagy szent imát
- A gyászba hullott égen át!…
* * *
| Hajdu Sándor:Bányarobbanás | |||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
|
| ||||||||||||||||
| |||||||||||||||||