Fájl:Lackner Kristóf emblematikus rajza a Szent Koronáról, 1615.png
Eredeti fájl (2 404 × 1 540 képpont, fájlméret: 9,3 MB, MIME-típus: image/png)
Összefoglaló[szerkesztés]
| Leírás |
Lackner Kristóf emblematikus rajza a Szent Koronáról, 1615 Coronae Hungariae emblematica descriptio. Lauingen, Jacob Winter, 1615. ( Lackner Kristóf könyve a Szent Koronáról) A magyar korona jelképes értelmű leírása. A Révay Péter 1613-ban megjelent könyvéhez hasonlóan szintén Thurzó György nádornak ajánlott mű a fejedelmi tükör műfajának speciális változata, amely az uralkodói erényeket egy konkrét tárgy emblematikus leírásán keresztül fejti ki. Az ajánlás és a korona tárgytípusát magasztaló bevezető után következik a II. Mátyás koronázásának szentelt rész, amelyben a szerző megemlíti, hogy 1608-ban látta és le is rajzolta a magyar királyi koronát. A korona elülső és hátsó nézetét is bemutató metszet és a műben található részletes leírás azonban nem a valóságot követi, hanem a korona jelképes értelmét igyekszik feltárni. A szerző egyenként ismerteti a harminckét képzeletbeli emblémával és drágakővel felékesített korona minden elemét. Az embléma-magyarázatok fő forrása, Lackner több más írásához hasonlóan Pierio Valeriano 1566-ban kiadott műve volt. A könyv rézmetszeteinek részben fennmaradt nyomólemezeivel kapcsolatban felmerült, hogy maga a szerző készíthette őket, aki tanulmányait megszakítva apja mesterségét, az ötvösművességet is kitanulta, és mint azt önéletrajzában írja, „mindent elkészített, amit egy mesternek el kell tudni készíteni: nürnbergi módon készült kelyhet, pecsétnyomót, gyűrűt... E tárgyak bizonyító ereje és sikere folytán szabadon gyakorolhatta volna hazájában ezt az elmés mesterséget." |
|---|---|
| Forrás |
Irodalom: Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3. 122.[1] |
| Dátum |
|
| Szerző |
|
| Engedély |
|
Licenc[szerkesztés]
 | Ez a kép közkincs, szabadon felhasználható: alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, a védelmi idő lejárt. A Szjt. 31. § alapján:
Figyelem: A szerző személyhez fűződő jogai a törvény alapján nem ruházhatók át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. Ezért közkinccsé minősítéskor is mindig körültekintően kell eljárni a szerző személyét illetően! Amennyiben a szerző személye nem állapítható meg, a kép leírásából ki kell derülnie, hogy miért lehetetlen utánajárni, ki készítette; máskülönben a képet törölni fogjuk. |
Fájltörténet
Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.
| Dátum/idő | Bélyegkép | Felbontás | Feltöltő | Megjegyzés | |
|---|---|---|---|---|---|
| aktuális | 2019. december 7., 18:11 | | 2 404 × 1 540 (9,3 MB) | Szegedi László (vitalap | szerkesztései) | {{Összegzés | Leírás = Lackner Kristóf emblematikus rajza a Szent Koronáról, 1615 ''Coronae Hungariae emblematica descriptio''. Lauingen, Jacob Winter, 1615. ( Lackner Kristóf könyve a Szent Koronáról) A magyar korona jelképes értelmű leírása. A Révay Péter 1613-ban megjelent könyvéhez hasonlóan szintén Thurzó György nádornak ajánlott mű a fejedelmi tükör műfajának speciális változata, amely az uralkodói erényeket egy konkrét tárgy emblematikus leírásán keresztül fejti ki. Az ajánlás és… |
Ezt a fájlt nem lehet felülírni.
Fájlhasználat
Az alábbi lapok használják ezt a fájlt:
