Fájl:I. András dénárja.jpg

Összefoglaló[szerkesztés]

I. András dénárja, egyes vélemények szerint az 1054-es szupernova-robbanást örökíti meg a Rák-ködben

I. András mindösszesen kétféle dénárt veretett, melyek verési sorrendje sohasem volt kétséges a numizmatikusok előtt. Ugyanakkor a kétféle dénár átlagsúlya Kovács5 szerint „nem is tért el lényegesen egymástól, vagyis cseréjükre nem kincstári, hanem politikai okokból kerülhetett sor”. De mi lehetett ez a politikai ok, és mikor történt a váltás?

Mielőtt a kérdésre választ próbálnánk adni, vessünk egy pillantást az érme egyik motívumára, melyet leginkább díszes keresztként említenek a leírások. A kutatók véleménye szerint csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kereszt típushoz sem lehet besorolni. Vajon lehet-e csillagászati magyarázat erre az érmeképre? I. András uralkodása alatt nem volt jelentősebb napfogyatkozás a Kárpát-medence környékén, de szerencsére van egy másik lehetőség is…

Mikor a csillagászok a Rák ködöt megfigyelték, kiszámították a táguló gáz sebességéből, hogy a Rák köd úgy 1050 táján egy szupernóvává váló csillagból keletkezhetett. A köd távolsága alapján arra következtettek, hogy a csillag halála elég fényes kellett, hogy legyen ahhoz, hogy a Földről megfigyelhessék. Nem sokkal ezután kínai krónikákban meg is találták a leírását egy vendégcsillagnak, amely olyan fényes volt, hogy 21 napon át a nappali(!) égen is látszott, és majdnem két évbe tellett, míg az esti égről is eltűnt az emberek szeme elől. Észak-Amerika őslakói szintén megfigyelték. Valószínűtlennek látszott, hogy Európából ne látták volna, mégis írásbeli feljegyzésre nem akadtak. Az egyetlen ismert bizonyítékát annak, hogy a szupernóvát látták Európában is, éppen egy érmén vélték felfedezni. A IX. Konstantin bizánci császárt ábrázoló pénzek egy részén – az ismert 4000 darabból mindösszesen 20 darabon – két csillag látható, míg a többin csak egy.3

Egészen 1999-ig kellet várni, míg a kutatások rávilágítottak arra, hogy az 1054-es szupernóva robbanás egybeesik IX. Leó pápa halálával, és keleti és nyugati katolikus egyház szétválásával. Ráadásul a fényes csillag felragyogását a keleti egyház, mint a szétválás égi megerősítését sajátította ki. Érthető tehát, hogy Európában miért nem találunk sok írásos feljegyzést. Van azonban két másik olyan érme is, amely ebből a korból származik, és a szupernóvát ábrázolhatja. Az egyik I. András előbb említett dénárja, a másik Hitvalló Edward (Edward the Confessor) dénárja.

A leírások úgy említik ez utóbbi dénárt, hogy sugárzó típus (radiating type) és verését 1050–1053 közé teszik. Ha ezek az évszámok igazak, akkor nem lehet a szupernóva ábrázolása, mert ezt az eseményt nem lehet előre megjósolni. Megbízható feljegyzések híján azonban előfordulhat, hogy mégiscsak később verték, és valóban a szupernóvát ábrázolják.1 A mélyen vallásos Edwardnak valószínűleg nem volt oka emléket állítani az egyházak szakításának, az ábrázolást valami más motiválhatta.

Nem úgy, mint I. Andrásnak, aki többször is szembekerült IX. Leóval, sőt a pápa még kiközösítéssel is megfenyegette a magyar királyt. Ezt azonban végül mégsem tette meg, és 1054-ben I. András két győztes háború után akár szerencsecsillagának felragyogását is láthatta a szupernóvában. Talán ez volt az a politikai ok, ami az érme verését szükségessé tette.

Maróti Tamás: Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin. Ponticulus Hungaricus, VIII. évfolyam 6. szám · 2004. június

[1]

Licenc[szerkesztés]

Ez a kép egy ország, város, tartomány, térség, megye vagy település címerét ábrázolja. Ám a kép pontos forrását és/vagy felhasználási feltételeit felküldője még nem adta meg. Lásd: Szerzői jog, Felküldési útmutató, Képek licenceinek megadása. Amennyiben a kép lapján megtalálható a pontos forrás és licenc, kérjük távolítsd el ezt a sablont. For visitors from other countries: This image depicts a seal, an emblem, a coat of arms or a crest. This image may not have information on its source and/or copyright status. címer Ország/város/tartomány/térség/megye/település címere yes