Fájl:A pajzsfelosztás részei Nagy Ivánnál 1872-1875. 29.png

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A_pajzsfelosztás_részei_Nagy_Ivánnál_1872-1875._29.png(702 × 330 képpont, fájlméret: 116 KB, MIME-típus: image/png)

Összefoglaló[szerkesztés]

Leírás

A pajzsfelosztás részei Nagy Ivánnál

Forrás

Czímertan, különösen tekintettel a magyar czímerészet történelmi fejlődésére írta fgy. Nagy Iván Budapesten 1872-1875-ben. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 1. évf. 1994/1. 29. [1]

Dátum


Szerző


Engedély


"Az itt látható 22. ábra által képzett paizs két hosszant (az az függőlegesen) és két háránt hasítás és szelés által kilencz kisebb részre, az az udvarra oszlik.
Az A B C. tér, paizsfölepnek, Schildhaupt, caput Scuti neveztetik,
A. a fölep jobb része = udvara.
B. a fölep közép része = udvara
C. a fölep bal része =
D. E. F. a paizs öve, zona Scuti, die Mittelstelle vagy köldök
D. a paizs övének jobb része, E ... közepe, F bal része
G.H.I, a paizs talapja Schildfuss oder Unterstelle, Pes Scuti
G. a talap jobboldali része. H. .. közepe, I... bal része.
a-b a paizs párkánya = felső széle,
c-d a paizs alsó széle.

Továbbá ha most ezen paizsot a két hárántos vonal nélkül csupán függőlegesen osztva nézzük: az A D G jobb oldali hasáb, a B E H közép hasáb, a C F I baloldali hasábnak nevezhető.
Az ujabb időkben különösen a fejedelmi czimereknél több czimer öszvesítése által még több udvarokra felosztott czimerpaizsokat is láthatunk, ezeknek leírhatása (blason) végett. 23. ábra egy 15 részre osztott paizst mutat.
Ezen ábránál az 1. 2. 3. a fölep = Oberrand, Hauptrand, Chef

4. 5. 6. a díszrész
7. 8. 9. az öv
10. 11. 12. a köldök
13. 14. 15. a talap, Unterrand, Fussrand, Champague.

A czimerpaizsoknak több udvarra osztása rendszerint czimerbővítések által történik. Leggyakoribbak és legáltalánosabbak ezek között a négy részre osztottak, melyek hasítás és vágás által létesülnek, és (quadrirt = ecartelé) négyeit paizsnak nevezhető, mint a 24. ábra mutatja. Olykor ezek közepét egy kisebb paizs, (koronával vagy korona nélkül) foglalja el. Ezen középső paizsot a németek Herzschieldnek nevezik, mi inkább köldökpaizsnak nevezhetjük, mert a szív mégsem fekszik a mell közepén, míg a köldök inkább a testörzs közepén van. Nevezik ezen középpaizsocskát parmulának is, mely ha monorú (óval) alakú Páris Pápai szerint tatárpaizsnak mondatik.

Ujabb időben a czimerleirásoknál (blason) az udvarok megjelölésére jobboldali felső vagy alsó, - és baloldali felső vagy alsó udvarok említése helyett a számok használtatnak., például igy: 1. és 4. vörös udvarban ez és ez, 2. és 3. kék vagy arany udvarban ez vagy ez látható."

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2020. március 14., 14:55Bélyegkép a 2020. március 14., 14:55-kori változatról702 × 330 (116 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései){{Összegzés | Leírás = A pajzsfelosztás részei Nagy Ivánnál | Forrás = Czímertan, különösen tekintettel a magyar czímerészet történelmi fejlődésére írta fgy. Nagy Iván Budapesten 1872-1875-ben. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) 1. évf. 1994/1. 29. [http://epa.oszk.hu/03300/03304/00001/pdf/EPA03304_fons_1994_01_09-30.pdf] | Dátum = | Helyszín = | Szerző = | Feltöltötte = | Engedély = | Változatok = }} "Az itt látható 22. ábra által képzett paizs…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt:

Metaadatok