Ugrás a tartalomhoz

Emb-társ-ért/Igazság

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Az igazság mint társadalmi érték a társadalmi szinten, míg az igazság vágya egyéni szinten jelenik meg.

Az igazság vágya táplálja az igazságot mint társadalmi értéket: Az egyének igazság iránti vágya fokozatosan társadalmi normává válhat, és így az igazság fontossága közös értékké alakulhat.

A társadalmi érték erősíti az egyéni vágyat: Ha egy társadalomban az igazság nagyra becsült érték, az ösztönözheti az egyéneket arra, hogy még inkább törekedjenek az igazság megismerésére.

Igazság mint társadalmi érték

[szerkesztés]
  • Közös meggyőződés: Egy adott társadalomban vagy közösségben osztott hit az igazság fontosságában. Ez az érték meghatározza, hogy milyen mértékben törekszik egy társadalom az objektív valóság megismerésére és az igazság elérésére.
  • Normák és elvárások: Az igazság mint társadalmi érték meghatározza az igazmondás, a becsületesség és az objektív tájékozódás társadalmi normáit és elvárásait.
  • Intézmények: Az igazság mint társadalmi érték befolyásolja az olyan intézmények működését, mint a média, az oktatás, a jogrendszer.
  • Társadalmi kohézió: Az igazság mint közös érték erősítheti a társadalmi kohéziót, hiszen megteremti az alapját a kölcsönös bizalomnak és a közös célok elérésének.

Igazság vágya

[szerkesztés]
  • Egyéni motiváció: Az egyén belső késztetése az igazság megismerésére, a valóság megértésére.
  • Intellektuális kíváncsiság: Az új ismeretek iránti vágy, a világ működésének megismerésére irányuló törekvés.
  • Személyes meggyőződések: Az egyén saját értékrendszeréből fakadó igény az igazságra, a valósághű képre a világról.
  • Döntéshozatal: Az igazság vágya segít az embereknek megalapozott döntéseket hozni, hiszen az igazság ismerete lehetővé teszi a különböző lehetőségek reális értékelését.

Az igazság keresése

[szerkesztés]

Az igazság keresése és megfogalmazása során sok nehézség jelentkezik.

  1. Sokan egy elképzelést, ötletet igazságnak gondolnak, mert az akkori igazságképükbe illeszkedik.
  2. Az ember hajlamos önigazolásra, tehát a saját állítását erősítő szempontokat gyűjteni és használni.
  3. Vita esetén nehézséget okot az ismeretek, kifejezések pontatlansága.
  4. Érvelési, logikai, számítási hibák és bizonytalanságok jelentkeznek.
  5. Gödel nemteljességi tételeiben igazolta, hogy hibátlan érv és szabályrendszer nem hozható létre, mert vagy hiányosság vagy önellentmondás lép fel.
  6. Gödel teljességi tételeiben megfogalmazta, hogy ha valami igaz, az igazolható, és az igazolás nem tart a végtelenségig.

Igazság fogalmak

[szerkesztés]
  • A Korlátozott vagy Bizonytalan igazságok nem Abszolút igazságok
  • Objektív igazság: független illetve tárgyilagos állításokra használható
  • Tudományos igazság: Mérhető, ismételhető jelenség
  • Szubjektív igazság: Egy nézőpontból helyesnek ítélhető állítás

Kapcsolódó szakirodalom

[szerkesztés]