Ehető gombák/Fokhagymaszagú szegfűgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ehető gombák

Fokhagymaszagú szegfűgomba

Fokhagymaszagú szegfűgomba
Gyakran tömegesen terem

Fokhagymaszagú szegfűgomba
Latin neve (Marasmius scorodonius)

A fokhagymaszagú szegfűgomba, vagy (barna tönkű) fokhagymagomba () erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gomba.

Megjelenése[szerkesztés]

A mezei szegfűgombánál kisebb, kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb. :A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható. A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós felbőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott. A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.

Élőhelye[szerkesztés]

Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul. Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli. Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.

Lásd még[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fokhagymaszagú szegfűgomba témájú médiaállományokat.