Gomba/Ehető gombák/Csiperke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Gomba‎ | Ehető gombák(Ehető gombák/Csiperke szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Recept mérete: 5101 bájt

Gombák

Csiperke

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok
Fűszerolajos receptek Fűszersók Mit-mihez használjunk Ehető gombák Gyógygombák Gomba fajták
Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombákEcetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés



Agaricus xanthodermus.jpg
Erdőszéli csiperke (?)
Csiperke
(Agaricus, Syn:- )
Más neve(i): -

A csiperke a gombák egy nemzetsége kb. 300 fajjal[1][2], amely közül igen sok ehető faj van (kivételek például a fertőtlenítő (karbol) szagúak). Közeli rokonságban van az őzlábgomba (Lepiota) nemzetséggel.

A leggyakoribb két idetartozó faj a kerti csiperke vagy mezei csiperke (Agaricus campestris) és az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis).
Kalapja fiatalon selymesen fehér, domború, de később ellaposodik, és enyhén megsárgul. Átmérője elérheti a 10–12 cm-t is. Lemezei rózsaszínűek, később barnára, feketére színeződik, spórái feketés barnák. Tönkjén gallért találunk, illata kellemes.
Az erdőszéli csiperke kalapja nagyobb, akár 20 cm-t is eléri, színe krémszínű.
Egész nyáron számíthatunk a megjelenésükre, esők utáni, meleg párás éjszakákat követően tömegesen jelennek meg. Réteken, szántókon, legelőkön, de füves kertekben is megtalálhatók.
Felhasználják, nyersen salátákba, levesnek, mártásnak, vajban párolva fokhagymával ízesítve, kalapját kivájva húsos töltelékkel megtöltve és kisütve, de rántva is kitűnő.

Figyelem! Könnyen összetéveszthető a fehér lemezű, mérgező galócákkal, például a gyilkos galócával. A sárguló csiperkék enyhén mérgezők. Onnan ismerhetők fel, hogy húsuk sérülésre, törésre, bevágásra megsárgul, és vegyszer (karbol, fenol) szaguk van.

A fontosabb fajok listája[szerkesztés]

  1. Gomba/Ehető gombák/Akáccsiperke Agaricus bresadolianus
  2. Gomba/Ehető gombák/Apró csiperke Agaricus semotus
  3. Gomba/Ehető gombák/Erdei csiperke Agaricus silvaticus
  4. Gomba/Ehető gombák/Erdőszéli csiperke Agaricus arvensis
  5. Gomba/Ehető gombák/Fenolszagú csiperke Agaricus pilatianus
  6. Gomba/Ehető gombák/Gumós csiperke Agaricus essettei
  7. Gomba/Ehető gombák/Gyökeres csiperke Agaricus romagnesii
  8. Gomba/Ehető gombák/Halszagú csiperke Agaricus maleolens
  9. Gomba/Ehető gombák/Hófehér csiperke Agaricus excellens
  10. Gomba/Ehető gombák/Ízletes csiperke Agaricus bitorquis
  11. Gomba/Ehető gombák/Karbolszagú csiperke Agaricus xanthodermus
  12. Gomba/Ehető gombák/Karcsú csiperke Agaricus silvicola
  13. Gomba/Ehető gombák/Kárminhúsú csiperke Agaricus langei
  14. Gomba/Ehető gombák/Kis csiperke Agaricus comtulus
  15. Gomba/Ehető gombák/Komposztcsiperke Agaricus vaporarius
  16. Gomba/Ehető gombák/Kétspórás csiperke Agaricus bisporus
  17. Gomba/Ehető gombák/Ligeti csiperke Agaricus benesii
  18. Gomba/Ehető gombák/Lilásvörös csiperke Agaricus porphyrizon
  19. Gomba/Ehető gombák/Lomberdei csiperke Agaricus haemorrhoidarius
  20. Gomba/Ehető gombák/Mezei csiperke vagy Gomba/Ehető gombák/Kerti csiperke Agaricus campestris
  21. Gomba/Ehető gombák/Nagyspórás csiperke Agaricus macrosporus
  22. Gomba/Ehető gombák/Nyomott tönkű csiperke Agaricus spissicaulis
  23. Gomba/Ehető gombák/Óriás csiperke Agaricus augustus
  24. Gomba/Ehető gombák/Pelyhes csiperke Agaricus subfloccosus
  25. Gomba/Ehető gombák/Sötétszálas csiperke Agaricus fuscofibrillosus
  26. Gomba/Ehető gombák/Szekszárdi csiperke Agaricus litoralis
  27. Gomba/Ehető gombák/Szélespikkelyű csiperke Agaricus lanipes
  28. Gomba/Ehető gombák/Sziki csiperke Agaricus bernardii
  29. Gomba/Ehető gombák/Tintaszagú csiperke Agaricus praeclaresquamosus syn. Agaricus placomyces


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Csiperkék

Lásd még[szerkesztés]

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Csiperke, 2011. március 14., 03:29 (CET)

  1. Bas C (1991). A short introduction to the ecology, taxonomy and nomenclature of the genus Agaricus, 21-24. In L.J.L.D. Van Griensven (ed.), Genetics and breeding of Agaricus. Pudoc, Wageningen, The Netherlands.
  2. Capelli A (1984). Agaricus. L.: Fr. (Psalliota Fr.). Liberia editrice Bella Giovanna, Saronno, Italy