Címerhatározó/Somssich címer
|
|
|
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Somssich család címerével foglalkozik.
saárdi Somssich[szerkesztés]
Somogy megye egyik igen előkelő nemzetsége, mely számos jeles és derék férfit mutatott fel soraiban. Elődei Horvátországból kerültek először Zala, majd Somogy megyébe, ahol olyan, mindent átfogó befolyásra tettek szert, hogy néha Somssichok vármegyéjének emlegették. III. Károlytól nyertek címeres nemes levelet Somssich Pongrác és fiai 1716-ban.
Somssich Antalt (1689-1779) mondhatjuk a sárdi Somssich család megalapítójának, aki több évig volt Somogy alispánja. Ő szerezte meg birtokul Sárd mezővárost, melyre Mária Teréziától Sárdi előnévvel együtt királyi adománylevelet nyert 1746-ban. János 1812-ben bárói, majd 1813-ban grófi rangra emeltetett, később Babócsát is birtokolta. Ez lett a család idősebbik grófi ága, melynek Sárdon, Sörnyén és Nagybajomban voltak birtokaik. Somssich Pongrác 1845-ben emeltetik gróffá, családja lett az ifjabbik grófi-ág, akik Hetesen, illetve Kaposújlakon voltak birtokosok.
A család címere: kék tojásdad pajzsban zöld halmon nyugvó, koronán álló, balját támadólag tartó, jobbjában három, lefelé fordított arany nyílvesszőt tartó, jobbra fordult kétfarkú arany oroszlán. A rostélyos sisakon lévő koronából a pajzs motívuma nő ki. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.[1]
- Irodalom:
Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 130-131.[2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: