Címerhatározó/Telegdi címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Telegdi családok címerével foglalkozik.


Csanád esztergomi érsek (1330–1349) pecsétje
XII. Lajos francia király címeres levele Telegdi Istvánnak, 1502. DL 71522
Telegdi István kincstartó (†1514) sírköve, Mezőtelegd, református templom. A pajzs körül a francia (Valois) Szt. Mihály-rend látható

Telegdi.JPG Telegdy címer.jpg Telegdi (1502).jpg

Telegdi István 1502. május 24., Blois XII. Lajos francia király címerét a Szent Mihály-rend jelvényével övezheti megj.: az oklevél írnoka 1502 helyett 1402-t írt

DL 71.522

A család Csanád vezértől származtatja magát.


A franczia király által kitüntetett magyar főúr a Csanád-nemzetségből eredő Telegdi István, II. Ulászló király franczia- és angolországi követe, ki 1502-ben a franczia királynál járt, hogy ura nevében jegyet váltson XII. Lajos rokonával, de Candale Annával. Az eredményes követség jutalma a franczia királytól az a nagy kitüntetés, a miről a közölt oklevél szól. XII. Lajos megengedi a magyarországi követnek és általa az egész Telegdi-családnak, hogy czímeröket, melyet az oklevél részletesen leír, az akkor legmagasabb franczia rendnek, a Szent Mihály-rendnek jelvényével vehessék körül, mint a hogy azt a rendnek franczia lovagjai viselik. Az oklevél tehát nem új czímeradomány, hanem a családi czímernek egy kitüntető jelvénynyel való kibővítése.

A Telegdieknek régi nemzetségi czímere legtisztább alakjában Tamás esztergomi érseknek 1368. évi pecsétjén látható, hol hármas halmon álló sólyom van. Ez a czímerkép a magyar heraldikában oly sűrűn előforduló természetes és jelenetes ábrázolássá fejlődött a következő században, mikor a XV. század végén pecséteken a Telegdiek czímeréűl álló kacsát látunk, melynek hátán a sólyom áll és a kacsa fejét tépi. Ezt a képet mutatja a franczia király oklevelén látható czímer is, azzal a változattal, hogy a kacsa lebegő és lábai felhúzvák. A pajzsbeli czímer a következő századokban is leginkább ilyen, azzal a csekély módosítással, hogy a kacsa néha zöld talajon vagy halmon áll; a sisakdísz azonban, különösen a XVII. században, változó; legtöbbször kinövő oroszlány, mely két lábában koronát, vagy a jobbikban koronát, a balban mérleget tart. Előjön az is, hogy a sisakdísz koronás vagy koronátlan oroszlánya pajzsalakká lesz.

(Fejérpataky László és Áldásy Antal : Magyar címeres emlékek; Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság (1901, 1902, 1926))

Telegdy István síremléke
Telegdy István síremléke
  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]

[2]

[3]

Lásd még:


Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!