Címerhatározó/Skonda címer
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Skonda család címerével foglalkozik.
A családi legendárium szerint a család Jászóról származik, távolabbról pedig morva eredetű. Valamiféle nemesi karddal és címerrel is rendelkezett a család, amely az erdélyi rokonságnál maradt.
A Jászón és környékén valóban éltek Skondák, de csak a XVIII. sz. közepétől. A jászói prépostság a török utáni időben a morva Louka fennhatósága alá került. A tönkrement apátság és gazdasága felvirágoztatása a morva Sauberer András apát tevékenységéhez köthető. Arra vonatkozó nyom, hogy az ő munkásságával függ össze az ottani Skondák megjelenése, nem igazolódott.
Bár a név ritka, de a világon szétszórva mégis létezik. Az olasz eredet látszik a legvalószínűbbnek. A nevet, a nyugat-európai családok esetében Sconda formában, Kelet Európában általában Skonda formában írták.
A család megőrzött egy címert is, amely heraldikusok szerint nem magyar jellegű. A címer sem a Magyar Országos Levéltárban, sem a Bécsi levéltárban nem ismert.
A család bizonyosan pecsétről rajzoltatta meg valaha, mert monogram is szerepel mellette.
Tehát a nemesség sem igazolódott, de a pecsét használóját sikerült azonosítani. Ő Blasius Georgius Skonda, aki 1797-ben, Jászón született és 1863-ban Aradon halt meg.
Előbb a kassai jogakadémián tanult, majd (árvasága miatt) ösztöndíjasként a keszthelyi Georgikonban. Mindenhol kiváló eredménnyel. Apátfalván nősült gazdatiszti családból. Abban az időben uradalmi tiszttartó volt Borosjenőn, feltehetően kamarai birtokokon, később uradalmi árendás Seprősön. Az anyakönyvekben nemzetes úrként írták. Vélhetően beosztásához használta a pecsétet. 1846-tól takarékpénztári könyvvívő volt Aradon, itt érte a halál, 1863-ban. Tífuszban halt meg. [1][2]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: