Címerhatározó/Podmaniczky címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Podmaniczky családok címerével foglalkozik.
Podmaniczky
[szerkesztés]
Vágbeszterce 1458-tól a Podmaniczkyaké, akik 1526 után rablóvárrá változtatták. A család kihalása után 1559-től újra a királyé. 1458-ban Hunyadi Mátyás a várost 16 faluval együtt hűséges szolgálaiért Podmaniczky Lászlónak adta. Ezzel a vár és uradalma száz évre a család tulajdonába került. László fia Podmaniczky János Pozsony vármegye főispánja, pozsonyi várkapitány végrendeletében Vágbesztercét is megemlíti. Ebben meghagyja, hogy védőszentje Szent János tiszteletére itt templomot építsenek. 1506. január 2-án 30 tagú városi tanácsot hozott létre. A városban ekkor már céhek is működtek. Céhe volt a mészárosoknak, a takácsoknak, a csizmadiáknak és iskola is működött a településen. Vágbeszterce Óvárral együtt azok közé a települések közé tartozott, ahol a céhek okiratai szlovák nyelven íródtak. A mohácsi csata után birtokosai Podmaniczky János és Rafael lettek. A Podmaniczky család Rafael halálával 1558-ban kihalt és az uradalom a Balassáké lett. [1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
aszódi és podmanini Podmaniczky
[szerkesztés]
A XVII. század folyamában Zólyommegyében feltünő család, melynek szakadatlan leszármazása Podmaniczky Gábortól, az 1654. országgyülésen Korpona sz. kir. város követétől, mutatható ki. A család oklevelei elpusztulván, azt a XVI. században nagy szerepet játszott, trencsénmegyei eredetű, podmanini Podmaniczky családdal összekötni nem lehet. A bárói rangot 1782. jul. 5. P. János és Sándor testvérek, valamint az elsőnek nejétől , Kisfaludy Zsuzsánnától, született László, József és Johanna, az utóbbinak nejétől, br. Jeszenák Zsuzsánnától született János, Sándor, Pál, Károly, Karolina, Terézia, Marianna, Erzsébet és Julianna gyermekei nyerték. (LR. LII-295.) – Az 1754-55. évi orsz. nemesi összeiráskor Nógrádmegyében György; Pestmegyében János, Sándor fordulnak elő az igazolt nemesek között.
Czímer: Alulról jövő ékkel három udvarra osztott paizs; jobbról vörös mezőben zöld alapon álló pánczélos vitéz, fején sisakkal, jobbjában arany markolatu kivont kardot, baljában levágott vérző törökfőt hajánál fogva tart (ősi Podmaniczky czímer); balról arany mezőben koronás, jobbra néző fekete sas. Az ékben: ezüst mezőben kürt (a testvérek anyjának Osztroluczky Juditnak czímeréből). Három sisak; sisakdiszek: 1. (középső) két nyilt fekete szárny; 2. a kinövő paizsbali vitéz, kardja babérlevelekkel környezve; 3. öt strucztoll, a két szélső és a középső arany, a két közbülső fekete. Takaró: jobbról ezüst-vörös- balról arany-fekete. Paizstartók: jobbról ezüst egyszarvu, balról ezüst ló, fejeik kifelé forditva.
(Kempelen Béla)
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: